Létkérdés a parlamenti jelenlét - Kelemen Hunor szövetségi elnök Csíkmadaroson és Csíkcsicsóban
Székelyföld gazdasági helyzetéről, a térség lehetőségeiről beszélgetett helyi vállalkozókkal Kelemen Hunor szövetségi elnök, Hargita megyei parlamenti képviselő november 2-án, Csíkmadarason.
A szövetségi elnök elmondta, négy fő gazdaságélénkítő pillért tűzött ki célul az RMDSZ az Erdély 2020 gazdaságfejlesztési tervében az elkövetkező esztendőkre: az Európai Uniós alapok és az országos költségvetésből leosztott finanszírozás mellett jelentős összegeket kell fordítani a mezőgazdaságra – nem csak a termelésre, hanem a feldolgozásra is. Támogatni kell a kis- és közép-vállalkozásokat, hiszen főként ezen a területen számíthatunk munkahelyteremtésre. Kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatásra, gondoskodni kell a fiatalok versenyképességének növeléséről.
„Négy nagy terület, amellyel a székelyföldi gazdaságot is meg tudjuk mozdítani. Ha ott leszünk a parlamentben, ezeket prioritásként fogjuk kezelni” – mondta Kelemen Hunor, hozzátéve, az egységes adókulcsot meg kell őrizni, azonban az RMDSZ javasolja az ÁFA 24-ről 19 százalékra való csökkentését, mivel ez a szomszédos országok mindenikében alacsonyabb, így Románia sokat veszített vonzerejéből a befektetők számára.
Az RMDSZ elnöke a december 9.-i, parlamenti választások fontosságáról is beszélt a fórumon részt vevő vállalkozóknak. Elmondta, magas román részvételt mutatnak a felmérések, így az arányok csak úgy maradhatnak egyensúlyban, ha a magyarság is nagy számban az urnák elé járul.
„Székelyföld dolgai csak nekünk fontosak, más nem fog rólunk gondoskodni Bukarestben. A saját érdekeinket csak mi tudjuk érvényesíteni. A következő időszakban tehát az a legfontosabb, hogy zárjuk sorainkat”- szögezte le a szövetségi elnök.
A parlamenti jelenlét fontosságáról beszélve Kelemen Hunor beszámolt azokról a döntésekről is, amelyeket Romániának meg kell hoznia 2013-ban. Az alkotmánymódosítás kapcsán elmondta, az RMDSZ kiemelt tervei között szerepel a magyar nyelv hivatalos, regionális nyelvként való elismerése, ez hatalmas továbblépés lesz a kollektív jogok terén. 2013-ban sor kerül ugyanakkor a gazdasági-fejlesztési régiók felosztására, a közigazgatás reformjára és a választási rendszer átalakítására is.
Miklós Géza, a Hargita megyei Olt Vízügyi Igazgatóság vezetője arról a veszteségről számolt be, amelyet a májusi kormányváltás óta tapasztaltak. "Hargita megyében 100 milliárd lejjel kevesebb beruházás valósult meg a vízgazdálkodás terén, amióta az RMDSZ nincs kormányon. Tehát ott kell lennünk, mert ez létkérdés" - szögezte le az intézmény vezetője.
Tánczos Barna, Hargita megyei szenátorjelölt elismerően beszélt a felcsíki falvakról, hiszen véleménye szerint szemmel látható a fejlődés a térségben.
"A mércét magasra tettük, most már nem hagyhatunk alább, azonban váltásra van szükség. Ezt a váltást pedig a vállalkozóbarát önkormányzatok jelentik. A kiegészítő támogatásokat azok a régiók tudják lehívni, akik több lehetőséget biztosítanak a vállalkozóknak. Mert az autonómiát nem elég kikiáltani, az autonómiát fel kell építeni. Olyan gazdasági hátteret kell építenünk Székelyföldön, amely az önrendelkezés alapjául szolgálhat" - mondta az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltje.
Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken részt vett a Márton Áron püspök emlékére szervezett maratoni vers- és prózamondó rendezvényen, amelyet a csíkcsicsói kultúrotthonban tartottak. A felcsíki parlamenti képviselő Tamási Áron Jégtörő Mátyás című regényéből olvasott fel a jelenlévőknek többek között azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet arra a székelyföldi íróra, aki, ha ma élne, érdemes lenne az eszmei értelemben legértékesebb elismerésnek számító irodalmi Nobel-díjra.
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.