„Amint azt már júliusban megígértük, az RMDSZ minden választókerületben indít jelölteket, így ma elmondhatom, összesen 452 jelöltje van a Szövetségnek, 315-en képviselői, 137-en pedig szenátori mandátumra jelentkeztek. 2008-hoz képest növeltük a nők arányát a listáinkon, így elértük a 20%-ot, illetve növeltük a fiatalok jelenlétét is. 2012-ben 27%-a a jelöltjeinknek a Magyar Ifjúsági Szervezet által delegált fiatal. Az RMDSZ parlamenti frakciója jelentősen megújul, hiszen közel fele az eddigi képviselőknek és szenátoroknak nem indul. Úgy vélem, az új parlamenti frakciókban szerencsésen találkozik majd a fiatalos lendület és a tapasztalat. Felkészült, hiteles szakemberek indulnak az RMDSZ listáján” – foglalta össze az RMDSZ elnöke.

A Szövetség politikai programjáról elmondta, ez két fő irányvonalat képvisel. Egyrészt a nemzeti kisebbségek, a magyar közösség sajátos ügyeiről beszélnek a Szövetség jelöltjei a kampány során, hiszen „rajtunk kívül senki nem mutatott fel konkrét, hiteles érdekképviseletet a magyarok számára”, másrészt az ország gazdasági, pénzügyi és szociális helyzetére kínál pragmatikus megoldásokat az RMDSZ.

„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség biztonságot jelent minden magyar embernek, mert 23 évvel a rendszerváltás után is azt látjuk, hogy Romániában még nem rendeződött el minden, a szélsőséges populizmus ismét megpróbál erőre kapni, ez pedig soha nem szolgálta a kisebbségek érdekeit. Fontos kérdések következnek 2013-ban, az alkotmány módosítását az új parlamenti ciklus első napjaiban el kell kezdenünk, amennyiben meglesz az ehhez szükséges kétharmados többség. Nagyon fontos a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezése, mert az európai uniós alapok eddigi szerény lehívása véleményünk szerint a rossz felosztásnak is köszönhető. Az RMDSZ-nek erre vonatkozóan már 2009 óta készen áll a terve, 13-14 fejlesztési régiót kell létrehozni olyan módon, hogy azok kövessék a térségek kulturális, történelmi összefonódásait. 2013-ban újra kell ezeket a fejlesztési régiókat rajzolni Romániában ahhoz, hogy felkészültek legyünk az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési forrásainak a hatékony lehívására. Szükség lesz a közigazgatási reformra, mert miután a helyi és megyei önkormányzatok számos hatáskört kaptak, ezekhez hozzá kell rendelni a pénzügyi források feletti rendelkezést is. Ami az adópolitikát illeti, az RMDSZ úgy értékeli, a következő két évben meg kell őrizni az egységes adókulcsot” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Hozzátette, az ingatlan-visszaszolgáltatás terén Romániának jövő év márciusában válaszolnia kell az Európai Emberjogi Bizottságnak, az RMDSZ pedig annak a határozott képviselője, hogy a természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni minden olyan esetben, ahol létezik az ingatlan, ahol pedig már nem, ott a piaci árnak megfelelően kell megállapítani a kárpótlás összegét, a visszaszolgáltatás folyamatát pedig fel kell gyorsítani.

„Ugyanakkor elkészítettük az Erdély 2020 gazdasági fejlesztési tervünket, amely valós költségvetési forrásokra alapoz, nem pedig légből kapott számokra. A kiindulási pontja a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetés, amely közel 31 milliárd eurót jelent Romániának. Nem mindegy, hogy a lehívandó összegeket milyen területen lehet hasznosítani, ezért az RMDSZ elsősorban a kis- és középvállalkozókra, a mezőgazdálkodásban dolgozókra, az önkormányzatokra, a munkahelyteremtésre és a fiatalok mobilizációjára összpontosította fejlesztési tervét. Ennek alapja a 2011-ben lezajlott Erdélyi Konzultáció, amely során számos, erre vonatkozó pragmatikus választ adtak az erdélyi magyarok. A gazdasági, szociális kérdések megoldása jelentik az itthon maradás, a jövőépítés alapjait, ezek kiegészítéseként jelennek meg a kollektív jogok, a nyelvi jogok, az autonómia különböző formái” – ismertette Kelemen Hunor.      

Az RMDSZ elnöke leszögezte, a romániai társadalom számára az lenne a kívánatos, hogyha a parlamenti választások után a szolidaritás és az együttműködés érvényesülne a parlamenti pártok között a jelentős társadalmi és gazdasági hatással bíró projektek megvalósításánál.