Mihók Péter, Gyimesközéplok polgármestere a beszélgetés felvezetőjében beszámolt arról, hogy milyen nagy segítséget jelentett a település problémáinak megoldásában az RMDSZ kormányzati jelenléte. 
"Most tudjuk, hogy mit jelent az, amikor az RMDSZ nincs kormányon. Másképp fogadnak bennünket Bukarestben, ránk sem néznek, szórakoznak velünk. Ezen a viszonyuláson csak mi tudunk változtatni, rajtunk múlik, hogy betudjuk-e juttatni az RMDSZ képviselőit, szenátorait a parlamentbe" - hívta fel a gazdák figyelmét az elöljáró.

Kelemen Hunor szövetségi elnök az egyre több helyről érkező kérdésre válaszolt, miszerint: mi lesz az erdélyi magyarsággal december 9.-e után. 
"Aggodalmat érzek az emberek hangjában, de ez természetes is, hiszen mindenki látja, milyen helyzetben van az ország. Ráadásul, 23 év után december 9-én magyar-magyar verseny lesz, az EMNP mindenhol állít jelölteket. Rajtunk múlik, hogy 23 esztendő után tudjuk-e képviseli a parlamentben azt a biztonságot, amely nélkül az önkormányzati testületek - 200 polgármester és több mint 4000 tanácsos országszerte - nem tudnak eredményesen dolgozni. Minket már ismernek, nem tudunk túl sok meglepetést okozni. A hibáinkból igyekszünk tanulni, és a megkezdett munkát folytatjuk" - fogalmazott.

A gazdasági helyzet kapcsán Kelemen Hunor leszögezte: a válságnak még nincs vége. 
"A gazdasági válságot nem mi okoztuk, nem Erdély, nem Románia. De rajtunk múlik, hogy a recesszió ellenére tudjuk-e folytatni az építkezést."

Az RMDSZ programjában szerepel a székelyföldi gazdákra, a mezőgazdasági termelésre, feldolgozásra való hangsúlyos odafigyelés - ezért készítette el a szövetség az Erdély 2020 stratégiát, amely az Európai Uniós támogatásokra alapszik. Fontos feladat ugyanakkor a munkahelyteremtés, amely az emberek létbiztonságát jelenti. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyházakra, iskolákra, de előrelépésre van szükség a magyar közösség kollektív jogai terén is: el kell fogadtatni a 2013-ban esedékes alkotmánymódosítás alkalmával a magyar nyelvet, mint regionális nyelvet. 
"Ehhez arra van szükség, hogy a parlamentben az RMDSZ nélkül ne legyen senkinek kétharmados többsége. Ha szükség lesz a mi szavazatainkra, tovább tudjuk vinni mindazt, ami az erdélyi magyar közösség számára fontos " - fogalmazott Kelemen Hunor, majd arra kérte a gazdákat, vigyék el az üzenetet mindenhová, hogy mindenki megértse, milyen rendkívüli jelentősége van a december 9.-i parlamenti választáson való részvételnek. 
"Ha 4 évig kívülről nézi a parlamenti, kormányzati munkát az erdélyi magyarság, akkor a következő 40 évben is kívülről fogja nézni. Ha a józan eszünkre hallgatunk, belátjuk, mivel jár az, ha az erdélyi magyarság érdekei nincsenek képviselve a parlamentben."

Tánczos Barna szenátorjelölt azt hangsúlyozta ki, hogy a jövőnkben kizárólag akkor tudunk biztosak lenni, akkor tudunk benne hinni, ha látjuk, hogy valaki nap mint nap építi azt a bástyát, ami megvéd bennünket, és ami szavatolja a magyar nyelvhasználatot, a munkát és a magyarság jövőjét. 
"Még 30 évesek sem voltunk, amikor feladatokat bízott ránk az RMDSZ. Az elmúlt években konkrét megvalósításokat mutattunk fel, amelyeket a magyarság értékelt is. Ezt a munkát akkor is el kell végeznie valakinek, amikor 2014-2020-ban egy újabb programozási periódus kezdődik Európában, és Romániában, amikor új támogatási rendszerek indulnak be.
Bukarestből másképp látják a világot: ők 250 lóerős traktorral dolgoznak, mi 60 lóerőssel. Teljesen más a mezőgazdasági struktúra a mi vidékünkön. Valakinek fel kell vállalni a hegyvidéki gazdák, a kisgazdák védelmét, értékeiket, problémáikat, és ezt nem teszi meg egyetlen bărăgani, konstancai vagy moldovai képviselő vagy szenátor sem" - szögezte le.

A gyimesközéploki gazdák kérdéseinek zöme a mezőgazdasági támogatási, ellenőrzési folyamatok kapcsán tevődött fel, hiszen ezek sok esetben ellehetetlenítik a kisgazdák munkáját. 

Sándor Kálmán sajtkészítő nem csak a kistérségi problémákkal foglalkozik, de tisztában van a székely gazdák számára fontosnak bizonyuló lehetőségekkel, programokkal is. 
"Büszke vagyok arra, hogy már a fiam is látja a gazdálkodásban, sajtkészítésben rejlő lehetőségeket. Azt mondja, ez egy biztos terület: gazdaként, feldolgozóként és értékesítőként is a saját gazdája, a maga ura lehet. Többen mondják, hogy ilyen sosem volt, hogy a gazdálkodó embernek adjanak valamit, inkább mindig elvettek. De ha kicsit figyelünk, erre is van egy kis támogatás, arra is van egy kevés, amit ki lehet használni. A globalizálódó világban egyre inkább a tartósítószer- és színezékmentes, háztáji ételek fele kacsintgatnak az emberek. Ahhoz azonban, hogy a kínálkozó lehetőségeket megfelelően tudjuk kihasználni, szükség van arra, hogy valaki tartsa a hátát Bukarestben" - mutatott rá a Székelyudvarhely környékén tevékenykedő gazda.