Van magyar jelen, lesz magyar jövő Erdélyben - Kelemen Hunor szövetségi elnök üzenete augusztus 20. alkalmából
A harmincnyolc magyar lakost számláló Fehér megyei Szásznagyvesszősön vett részt Kelemen Hunor szövetségi elnök a magyar államalapítás napja alkalmából szervezett ökumenikus istentiszteleten és ünnepi megemlékezésen.
Az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében méltatta Szent István emlékét, mondván, „ha államalapítására, a kereszténység felvételére gondolunk, akkor felidézhetjük a nagy német filozófust, Friedrich Hegelt, aki azt mondta: „Csak annak a nemzetnek van joga a történelmi létre, amely meg tud újulni”. Nagyon igaz ez a gondolat arra az időre, amikor Szent István élt, hiszen az elmúlt ezer esztendőben hány nép, nemzet vagy nyelv tűnt el a süllyesztőben, akiknek az idő már rég eltakarta a nyomait. Ezer esztendő távlatából biztosan állíthatjuk, hogy a magyar nemzet számára a történelmi létet biztosította Szent István királyunk döntése. Mert döntéseink meghatározzák az életünket. Ahol nincsen út, ahol nincsen világosság, ott nem siránkozni, panaszkodni kell, hanem új utat vágni, és fényt gyújtani. Ezt tette Szent István, aki képes volt megújulni, képes volt arra, hogy a nemzetet megújítsa. Ez sokszor áldozatokkal járt, de biztosította a nemzet számára a történelmi létet. Sokan mondják, hogy ebben a szláv, germán, latin tengerben a magyar nemzet megmaradása valóságos csoda. Ezen túl azonban szükség volt a cselevő erőre és az előretekintő látásmódra” – emlékezett szent királyunkra Kelemen Hunor.
„Nekünk sokkal kisebb feladatokkal kell megküzdenünk, de a cselekvő erő a mi életünk alakításából sem hiányozhat ahhoz, hogy történelmi létünket továbbvigyük. Tudósok kiszámolták, éppen 33 generáció óta vagyunk itt, a Kárpát-medencében. Az, hogy további 33 nemzedéknyit itt legyünk, már rajtunk múlik. Nekünk is meg kell újulnunk, fel kell ismernünk hibáinkat, és olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyekkel létünk alapjait megszilárdítjuk, előremutatóan, cselekvően kell élnünk. A hétköznapokban vitázhatunk egymással, de akkor, amikor a mi közös erdélyi céljainkról van szó, akkor össze kell fognunk. Nekünk arra van szükségünk, hogy egymás iránt felelősséggel viseltessünk, így tettünk az elmúlt 23 esztendőben a legnemesebb transzilván eszmék szellemiségében. És pontosan tudjuk, hogy csak magunkra számíthatunk, a sorsunk alakulása csak rajtunk múlik. Ha siránkozunk, ha panaszkodunk, ha felelősöket keresünk, akkor a nemzet fejlődése megszakad, mert helyettünk senki nem dolgozik, a mi munkánkat rajtunk kívül senki nem végzi el. Az erdélyi magyar jövő építésének Szent István, Bethlen Gábor és a transzilván szellemiség továbbvitelében kell történnie, ezt az örökséget kell nekünk továbbvinnünk. Ehhez meg kell erősítenünk önbecsülésünket, hiszen olyan értékek hordozói vagyunk, amelyekre méltán büszkék lehetünk, és meg kell erősítenünk az erdélyi magyar nemzeti közösségen belül a bizalmat. Ha ezen az úton haladunk, akkor bátran kijelenthetjük, van magyar jelen, és lesz magyar jövő Erdélyben!” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A szásznagyvesszősi ünnepi megemlékezésen az egybegyűlteket Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke köszöntötte, jelen volt még Hegedűs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese, aki beszédében kijelentette: „Szent István napja számomra az építkezést jelenti. Másféleképpen építkezünk Székelyföldön, mint Szórványban, de a cél ugyanaz: legyen magyar tánc, ének, ima és oktatás”.
Klárik László háromszéki szenátor nem csak a Kovászna megyeieket, hanem a Fehér megyében élő magyarokat is képviseli a parlamentben. „Rendületlenül. Ezzel a szóval tudom jellemezni az Önök helytállását akkor, amikor magyar igével töltik meg a mélyszórványnak ezt a templomát”- hangsúlyozta Klárik László.
Fehér megyében hagyománnyá vált, hogy Szent István napját olyan történelmi magyar egyházhoz tartozó templomban tartják, ahol nagyon kevesen, vagy egyáltalán nincsenek hívek. Az ökumenikus zarándoklat 2003-ban a marosszentimrei református templomban kezdődött, majd 2004-ben Magyarigenben, 2005-ben Verespatakon, az unitárius templomban, 2006-ban a romos állapotban lévő alvinci református templomban, 2007-ben Boroskrakkóban, a református templomban, 2008-ban az abrudbányai református templomban, 2009-ben a sárdi református templomban, 2010-ben a magyarszentbenedeki unitárius templomban, 2011-ben az asszonynépei református templomban, 2012-ben pedig a szászsebesi református templomban ünnepelt a Fehér megyei magyar közösség.
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.