Az RMDSZ elnöke a kulturális minisztérium két és fél éves tevékenységéről számolt be az épített örökség megőrzésének szempontjait emelve ki.

„Nehéz időszakban, gazdasági válságban és a politikai élet hullámzó viszonyai között sikerült elérnünk a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumban mindazt, amit célul kitűztünk. Ha röviden szeretném összefoglalni: az elmúlt években paradigma-váltás történt a kulturális tárcánál, és sikerült a felhalmozott aránytalanságokat kiegyensúlyozni. A kulturális tárca nagyon sokat változtatott két és fél év alatt a munkamódszereken, a műemlék-helyreállítási tervben megnöveltük a helyreállítandó műemlékek számát valamint a magyar vonatkozású műemlékek számát, mert azt tapasztaltam 2009-ben, hogy ezen a téren teljes alulreprezentáltság volt a helyreállítási programban. 2012 májusában úgy adtam át a minisztériumot, hogy 356 műemléknél folytak a tárca által finanszírozott helyreállítási munkálatok, ezek mintegy 32 százaléka magyar vonatkozású műemlék. Ennek így kellene maradnia még néhány évig annak érdekében, hogy a felhalmozott lemaradást helyre tudjuk állítani” – ismertette Kelemen Hunor. Elmondta, nagyon sok támadás érte emiatt a későbbiekben, azonban most is határozott álláspontot képvisel: még legalább tíz esztendő szükséges ahhoz, hogy a tapasztalt aránytalanságokat felszámolja a kulturális tárca.
Az általa vezetett minisztérium eredményei közül kiemelte: „a szellemi örökség terén nagyon fontos volt számunkra a csíksomlyói búcsú felterjesztése az UNESCO világörökség listára, hiszen első ízben küld Románia Párizsba egy olyan javaslatot, amely a magyar szellemi és vallásos élet egy kiemelt eseményét tartalmazza. Szintén ebben a periódusban sikerült Torockónak a felterjesztése az UNESCO világörökségi listára Hollókő pozíciójának a kibővítésével, ez is nagyon fontos programpontunk volt, és sikerült elindítanunk. Régészeti kutatásokat is támogatott a tárca, s társfinanszírozásunkkal hozzájárultunk Erdély legrégebbi templomának feltárásához, Gyulafehérváron, a székesegyház közelében. 250.000 euró értékben támogattuk Erdély egyik szimbolikus szoborcsoportjának, a kolozsvári Mátyás szobornak a felújítását. A Házsongárdi temető sírjainak egyedi műemlékké nyilvánítása is a kulturális tárca sikerei közé tartozik” – számolt be Kelemen Hunor.   

A bögözi református templom külső és belső felújítása az összefogás eredménye – a civil társadalom, a szakma képviselői, a helyi és megyei önkormányzat valamint a kulturális tárca támogatásának köszönhető az, hogy nagyon rövid idő alatt sikerült restaurálni a falképeket, ezzel párhuzamosan pedig a freskók megóvása érdekében megerősítették a templom aljzatát, megakadályozva a víz beszivárgását és a falak nedvesedését. A bögözi református templom falait a 14. század óta borítják freskók, erre azonban csak a 19. század végén derült fény, mert ezeket sokáig eltakarta a rájuk húzott vakolat. A falfestmények rossz állapotban voltak, ezeket feltehetően az első feltárás alkalmával, még a XIX. században nagyfokú károsodás érte. A második restaurálásnak a negyvenes években fogtak neki, de a háború miatt abba kellett hagyni a munkálatokat. A faliképeket idén teljesen felújították.    

„Sajnos, ebben az országban a műemlékek védelme nagyon kevés embert érdekel, gyakorlatilag a szakmát és néhány civil szervezetet leszámítva senkit. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a kulturális örökségvédelmet tantárgyként bevezessük az iskolai tantervbe. Remélhetőleg így sikerül a társadalmat érzékennyé tenni a műemlékvédelem iránt. Nagy szükség van magyar műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberekre is” – sorolta a tennivalókat Kelemen Hunor. Hozzátette, az általa vezetett tárca két és fél éves tevékenységével kapcsolatosan egyetlen hiányérzete van: „nem sikerült a két és fél év alatt feléleszteni a román-magyar kulturális együttműködési programot, amely keretén belül az épített örökség védelme is fontos szerepet kapott volna. Nem sikerült ismét elindítani a román-magyar műemlékvédelmi bizottságot, amely a 90-es évek második felében jól és eredményesen működött. Elszalasztottunk egy olyan lehetőséget, amely egyhamar nem tér vissza” – összegezte előadásában Kelemen Hunor szövetségi elnök, volt kulturális és örökségvédelmi miniszter.

A bögözi református templom falképeinek ünnepi átadásán jelen volt még Kovács Őrs Levente elnök, az Új Ezredév Alapítvány ügyvezetője, a műemléktemplom komplex restaurálási programját Benczédi Sándor műemlékvédelmi szakértő mutatta be, a megyei önkormányzat hozzájárulásáról Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke számolt be, köszöntőt mondott főtiszteletű Kató Béla, erdélyi református püspök-helyettes.