Kelemen Hunor szövetségi elnök beszámolójában elmondta, a tavaly nyáron az RMDSZ ellenzékben volt, Romániát pedig egy kétharmaddal rendelkező óriáskoalíció vezette, amely hatalmas reformokat tűzött ki célul, és amelyekből végül nem lett semmi, mert a két nagy párt vezetője nem tudott megegyezni. 

„Mindezzel együtt elkezdődött az alkotmánymódosítás, amely során sikerült ellenzékből egy sor olyan rendelkezést bevinnünk a tervezetbe, amelyek jelentősek voltak. Így például azt, hogy a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőnek ismerte el az alaptörvény, ez egy mentális falat bontott volna le Romániában. Szintén az alkotmánymódosítás rendelkezett volna a régiók átszervezéséről, itt az alrégió fogalmának a bevezetése szavatolta volna a későbbi területi autonómia kereteit a dél-tiroli modell szerint, valamint a tervezett szöveg meghatározta volna a kulturális autonómia kereteit is. Sajnos, végül az alkotmánymódosítás elbukott, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek tartotta a módosító javaslatokat. Ezek után az RMDSZ azt a határozott álláspontot képviseli, hogy Romániában új alkotmányra van szükség, ennek megalkotására azonban valószínűleg csak 2016 után kerülhet sor” – értékelte az elmúlt évet az RMDSZ elnöke, majd a Szövetség négy hónapos kormányzati szerepvállalásáról beszélt. 

„Márciusban lépett kormányra az RMDSZ, 2 miniszteri és 13 államtitkári mandátummal. Ebben az időszakban került sor az európai parlamenti választásokra, amelynek eredményeképpen a Szövetség megőrizte az arányos képviseletet, két képviselőt küldött Brüsszelbe. A kormányzati szerep a mi esetünkben sem doktrinális választás, nem a szeretetről szól. Ha arra várnánk, hogy olyan román politikai párt mellé álljunk, aki minket, magyarokat szeret, valószínűleg a következő néhány évtizedet duzzogással töltenénk el.  Eredményeket elérni, hatékony érdekérvényesítést kormányon lehet végezni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke végül az elmúlt hetek politikai történéseiről számolt be. „Az európai szintű kisebbségvédelmet szavatoló kezdeményezésünket, a Minority SafePacket az Európai Bizottság visszautasította, ezt pedig mi, a kezdeményezők megtámadtuk a luxemburgi bíróságon. A Bizottság oldalán belépett a perbe először Szlovákia, majd Románia, a kezdeményezők oldalán pedig Magyarország. Furcsának tartom azt, hogy Szlovákia és Románia a második világháború óta még mindig úgy véli, hogy a magyar közösségekkel kell harcolnia. Ilyen körülmények között én, mint a Minority SafePack egyik kezdeményezője, elképzelhetetlennek tartottam, hogy a kormány tagja maradjak, ezért a következő napokban lemondok miniszterelnök-helyettesi és miniszteri tisztségemről. Ugyanakkor a román kormányfővel tárgyalva egy kompromisszumos megoldás született: Románia nem lép ki ugyan, de nem is küld motivált álláspontot a luxemburgi bíróságnak az RMDSZ és partnerei által indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés kapcsán indított perhez. Abban is megállapodtunk a miniszterelnökkel, hogy a külügyminisztérium önmagában nem alakíthatja ki Románia álláspontját az ügyben, ezért a parlament emberjogi- és külügyi bizottságai, a nemzeti kisebbségek képviselői, illetve független és külföldi szakértők bevonásával fogjuk kialakítani az ország álláspontját ebben az ügyben. Ilyen körülmények között az RMDSZ folytathatja a kormányban elkezdett tevékenységét” – fejtette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a tervezett széleskörű elemzésnek a következménye az kell, hogy legyen, hogy Románia árnyalja és felülvizsgálja az álláspontját, hisz egy olyan kérdésről van szó, amely nemcsak az erdélyi vagy felvidéki magyarságnak, a németországi dánoknak és dániai németeknek, az olaszországi németajkú közösségnek vagy a görögországi törököknek fontos, hanem az Ukrajnában és Szerbiában élő magyar és román közösségeknek is.

A magyarországi nemzetpolitikáról Kelemen Hunor elmondta, figyelembe kell venni azt, hogy más élethelyzetek, más lehetőségek vannak a kárpát-medencei régiókban, és az a nemzetpolitika, amit Magyarország koordinál, akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi ezeket a különbségeket, és senki nem azt gondolja Budapesten, hogy meg kell mondani a határon túli magyaroknak azt, hogy mit kell tenni, hanem a legitim magyar szervezetekkel partnerségben alakítják a nemzetpolitikát, egymásra való tekintettel.

Brenzovics László elmondta, a kárpátaljai magyarok tragikus éven vannak túl. Ugyan nemzetiség atrocitások nem érték az itt élő magyarságot, de az elmúlt év hatalmi harcai érezhetőek voltak Kárpátalján is. Ukrajna az elmúlt majd 25 évben nem tudott politikai és gazdasági stabilitást megteremteni, hatalmas ellentétek húzódnak az ország két területe, Nyugat és Kelet-Ukrajna között.

Sikeres évet zárt a vajdasági magyarság - mondta Pásztor István Martoson. Jelentős előrelépésnek tartja, hogy Szerbiában elindultak az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások, ugyanakkor jelezte, gazdaságilag egyre rosszabb helyzetbe kerül az állam. Megjegyezte, három sikeres választás zajlott le az elmúlt egy évben, elégedettek az elért eredménnyel. „Az az érdekünk, hogy az asztalnál ülve a maximumot tudjuk kihozni a vajdasági magyarok számára. Közösségépítés szempontjából igen fontosak az elért eredmények” – hangzott el Martoson.

„Sok minden változott Szlovákiában, kiderült a Smer, Robert Fico legyőzhető” – mondta Berényi József. A jelenlegi államfő személye egyelőre több kérdőjelet vet fel, mint választ a magyarok számára, ám úgy látja jobb elnök lesz, mint az előző, jegyezte meg az MKP elnöke. Három sikeres választás után az elbizonytalanodás időszakának vége, mutatott rá az MKP választási sikereire Berényi, majd legfőbb célként fogalmazta meg, hogy 2016-ban ismét a parlamentbe jusson az MKP.