„Eredetileg 2012 tavasza volt a visszaszolgáltatási kérdés rendezésének határideje. Egyetlen konfliktusom volt Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel, és az a restitúció kérdése, mert a kormányfő a természetbeni visszaszolgáltatás teljes leállítását javasolta és a kárpótlásra kerülő ingatlanok piaci értékének 30 százalékát tervezte kifizetni, ezt is elnyújtva 6-7 éven keresztül. Ezt a javaslatot – amelyet egyébként az igazságügyi minisztérium dolgozott ki – az RMDSZ nem fogadhatta el, mert méltánytalannak és igazságtalannak tartjuk. Ekkor kérte Románia a halasztást a témában, így jövő tavaszra kell rendezni a visszaszolgáltatás kérdését” – idézte fel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az előzményeket. A szövetségi elnök hozzátette, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem szabja meg az irányt, de elvárja, hogy Románia egységes, gyors, átlátható eljárást dolgozzon ki. „Nem lehet 23 év után hajtűkanyarral teljesen ellenkező irányba menni, eddig 1000-1200 egyházi ingatlant sikerült visszaadni, plusz a magánszemélyek is kaptak vissza elkobzott ingatlanokat, most pedig megpróbálják kiiktatni a természetbeni visszaszolgáltatást. Ez méltánytalan és igazságtalan, mint ahogy az is, hogy akinek eddig kárpótlást ítéltek meg, azt a piaci ár értékén tették, aki ezután kapna kártérítést, az a piaci ár töredékét kaphatja meg. Ezt nem tudjuk elfogadni ” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, leszögezve, az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy természetbeni visszaszolgáltatás legyen, ahol lehet, vagy a piaci ár teljes értékében kell kárpótolni, ha nem lehet visszaadni az elkobzott ingatlant. Az RMDSZ kitart ez az elv mellett, és ez nem fog megváltozni, az egyetlen, amiről hajlandóak tárgyalni az a kárpótlások kifizetési idejének felosztása. A szövetségi elnök elmondta, nemcsak az ingatlanok, hanem az ingóságok restitúciója is rendezésre vár, az RMDSZ szerint ebben az esetben is a természetbeni visszaszolgáltatás elvét kell követni. “Az új parlament ezzel kezdi a törvényhozási munkát, én bízom abban, hogy lesz annyi erőnk, eszünk, lehetőségünk, hogy olyan törvényt fogadtassunk el, amely méltányosan és igazságosan rendezi a visszaszolgáltatás kérdését” – fogalmazott Kelemen Hunor.
 
“Jelöltjeink már a kampányban dolgoznak, konkrét javaslatokat állítottak össze az új törvényhozási ciklus egyik legfontosabb témájában” – emelte ki a restitúció fontosságát Antal Árpád András polgármester.

Markó Attila államtitkár, képviselőjelölt beszámolt arról, hogy kidolgozták az egyházi javak visszaadásának törvényét, amely több, korábban nem szereplő pontosítást is tartalmaz. “Pontosan meg kell határozni, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyekre a törvény vonatkozik, az egyházak saját épületei mellett beszélünk többek között a rendek, egyházi alapítványok, egyéb egyházi intézmények ingatlanjairól. Az eddig letett kéréseket továbbra is vegyék figyelembe, ne kelljen a visszaigénylési folyamatot elölről kezdeni. Fontos, hogy a bizottságot gyors döntésre kötelezze a törvény” – ismertette Markó Attila az RMDSZ javaslatait, hozzátéve az új törvénynek arra is ki kell térnie, hogy mi lesz a visszaadott ingatlanokkal, ugyanis azt is ki kell védeni, hogy például egy iskola utcára kerülhessen. A restitúciós törvény mellé kártérítési és ingóságot rendező törvényt is kell rendelni, hívta fel a figyelmet Markó Attila.

„Romániában az okozza a gondot, hogy a törvényhozók abból indulnak ki, hogy az alkalmazók a törvény szövegét jóhiszeműen értelmezik. Sajnos ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk” – jelentette ki Márton Árpád képviselő, beszámolva arról, hogy a jelenlegi törvény is lehetőséget adna arra, hogy az épülettel együtt az ingóságokat is visszaadják, de a gyakorlat azt mutatja, ezeket a kérdéseket minden egyes törvényben külön-külön tisztázni kell, hogy ne lehessen félreértelmezni az előírásokat. “A legfontosabb, hogy legyenek leszögezett határidők. Amit lehet, azt minél előbb vissza kell adni természetben, utána pedig kezdődjön meg a kárpótlás” – hangsúlyozta Márton Árpád.