Kelemen Hunor szövetségi elnök: minden romániai magyar érdekét képviseljük!
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke október 24-én, szerdán, Háromszéken találkozott a térség polgármestereivel, akikkel a parlamenti választások kampányának előkészítéséről konzultált.
A szövetségi elnök sajtótájékoztatón értékelte a múlt héten lezajlott Európai Néppárti kongresszust, amelynek társszervezője volt az RMDSZ a Demokrata – Liberális Párttal közösen.
„Az RMDSZ és a romániai magyar közösség szempontjából a legnagyobb áttörésnek azt tartjuk, hogy az Európai Néppárt megújuló alapprogramjába bekerült az őshonos kisebbségekről szóló fejezet, amelyet – minden félreértés eloszlatása érdekében – az első betűtől az utolsóig az RMDSZ szakemberei dolgoztak ki. Másfél éves meggyőző munkát folytattunk annak érdekében, hogy ezt a kisebbségvédelmi fejezetet a Néppárt minden tagországa egyhangúan elfogadja. Azért is nagyon fontos ez a fejezet, mert ennek alapján dolgozzák ki azt a nemzeti kisebbségekre vonatkozó uniós keretszabályozást, amely minden tagország számára kötelező lesz” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy a bukaresti kongresszuson számos kétoldalú találkozón vett részt, illetve az Európai Unió állam- és kormányfőinek a csúcstalálkozóján, amelyen a decemberi summit dokumentumait készítették elő.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az erdélyi magyarok szempontjából egyaránt sikeres kongresszus volt” – összegezte Kelemen Hunor.
A parlamenti választások előkészületeiről szólva a Szövetség elnöke kijelentette, csupán zavart keltenek azok, akik a 6+3-as alternatív bejutási küszöbről beszélnek.
„Ők maguk is elismerik, hogy nem érhetik el az alternatív küszöböt, hogy nincs esélyük bejutni a parlamentbe. Más céljuk nincs az indulással, csak az, hogy ártsanak az RMDSZ-nek és a magyar közösségnek. Mert azt nagyon könnyen elérik, hogy például a szórványmegyéknek ne legyen magyar képviseletük. A 6+3-as alternatív küszöb elérése számukra csak akkor lehetne lehetséges elképzelés, ha az RMDSZ nem indítana jelölteket. Az EMNP által óriásplakátokon reklámozott alternatív küszöb igazából a román pártoknak jelent mandátumot. Szándékosan félrevezetik közösségünk tagjait, zavart keltenek, üzenetük célja a megtévesztés és az értéktelen szavazatrablás” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor hozzátette, a szociológiai felmérések azt mutatják, hogy az RMDSZ megismétli a 2008-as eredményeket, erős parlamenti képviseletet tud biztosítani minden magyar embernek, függetlenül attól, hogy az MPP vagy az EMNP szimpatizánsa.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség biztonságot jelent minden magyar embernek, mert 23 évvel a rendszerváltás után is azt látjuk, hogy Romániában még nem rendeződött el minden, a szélsőséges populizmus ismét megpróbál erőre kapni, ez pedig soha nem szolgálta a kisebbségek érdekeit. Fontos kérdések következnek 2013-ban, az alkotmány módosítása, a régiók átszervezése, a közigazgatási reform, az uniós költségvetés kidolgozása, terveink szerint pedig a kisebbségek jogköreinek bővítése, ezért nagyon fontos, hogy az RMDSZ jelen legyen a parlamentben” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Az RMDSZ kampányáról elmondta, nem szerveznek grandiózus kampányindítókat, mert ezek ideje már lejárt, a Szövetség területi szervezetei megyénként vagy régiókként indítják el jelöltjeiket. A kampány idén ősszel is az erdélyi magyarok problémáira reflektál, kiemelt figyelmet fordítanak a gazdasági és a szociális kérdésekre.
„Elkészítettük az Erdély 2020 gazdasági fejlesztési tervünket, amely valós költségvetési forrásokra alapoz, nem pedig mesékre. A kiindulási pontja a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetés, amely közel 31 milliárd eurót jelent Romániának. Nem mindegy, hogy a lehívandó összegeket milyen területen lehet hasznosítani, ezért az RMDSZ elsősorban a kis- és középvállalkozókra, a mezőgazdálkodásban dolgozókra, az önkormányzatokra, a munkahelyteremtésre és a fiatalok mobilizációjára összpontosította fejlesztési tervét. Ennek alapja a 2011-ben lezajlott Erdélyi Konzultáció, amely során számos, erre vonatkozó pragmatikus választ adtak az erdélyi magyarok. A gazdasági, szociális kérdések megoldása jelentik az itthon maradás, a jövőépítés alapjait, ezek kiegészítéseként jelennek meg a kollektív jogok, a nyelvi jogok, az autonómia különböző formái” – ismertette Kelemen Hunor.
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.