Kelemen Hunor szövetségi elnök: a szabadságért minden nap cselekednünk kell!
„1956. október 23 – november 11. Ennyi volt a szabadságharc. Néhány nap csupán, de meghatározó a történelemben. A szovjet, elnyomó diktatúra ellen tiltakozók ekkor ejtették az első sebet, amelynek sorozatai a végső bukáshoz vezettek” – kezdte ünnepi beszédét október 23-án, a magyar nemzet szabadságnapján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki Csíkszeredában vett részt a megemlékező ünnepségeken.
„A XX. század történelme a magyar nemzetet nem kényeztette el, az első és a második világháborút, majd az 1956-os szabadságharcot követően ismét egymásra találtak nemzettársaink, egyet gondoltak és egyet cselekedtek: a szabadság megteremtése mindennél fontosabb volt. A méltánytalanságot, az igazságtalanságot nem tudjuk elviselni, ebből táplálkozott az 1956-os forradalom eszmeisége is” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Kiemelte, 56-nak két tanulsága van: „egyrészt az a fajta szabadságszeretet vezette a szabadságharcosokat, amely összefogta a nemzetet, másrészt a magyar nemzet ismét megtapasztalhatta a nyugati országok cserbenhagyását. Innen kellett újjáépíteni az országot, a nemzetet”. A szabadságharc erdélyi vonatkozásairól szólva Kelemen Hunor emlékeztetett, „Erdélyben a halálra ítéltek, az áldozatok és családjaik emberi tragédiáján túl nem csak emberi sorsok törtek ketté, hanem intézményeink is áldozatul estek a megtorlásnak. Az 1956-os forradalmat követően szűntette meg a román elnyomó hatalom a kolozsvári Bolyai Egyetemet, akkor kezdődött el a magyar iskolák felszámolása. Azóta is ezt próbáljuk helyreállítani, mert teljes rehabilitáció nélkül nem lehet a múltat lezárni. Ez pedig szintén a forradalmároktól örökölt szabadságvágyból és az önállóság iránti igényből fakad. Ezért nekünk ma is a szabadságunkért nap, mint nap cselekednünk kell”.
Kelemen Hunor ünnepi felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, az erdélyi magyarság mindennapos szabadságharcot folytat, hiszen ma is megpróbálják elvenni jogosan visszaszerzett tulajdonát, utalva a Székely Mikó Kollégium kapcsán született, igazságtalan bírósági ítéletre.
A kishitűség legyőzése a romániai magyarokra háruló legnagyobb feladat – jelentette ki Kelemen Hunor, majd hozzátette: „hinnünk kell önmagunk erejében, hinnünk kell abban, hogy képesek vagyunk sorsunkat irányítani. A szabadságharc az egység jegyében folyt le, ezt az egységet kell nekünk megőriznünk. Innen üzenjük őszinte beszéddel mindenkinek, hogy nekünk azt az egységet kell megőriznünk, amely sikerre visz bennünket.”
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.