Mint kiemelte beszédében: a mai nap, a mai bizalmatlansági indítvány az RMDSZ számára nem arról szól, hogy mi lesz a Grindeanu kormány sorsa, hogy ennek a kormánynak két hónap után megvan-e továbbra is a parlamenti többsége, a mai nap legfontosabb kérdése az, hogy 2017-ben Romániában a demokratikus alapintézmények, a hatalmi ágak elkülönülnek-e egymástól. „Beszélhetünk-e vajon jogállamiságról, ha a parlamentben megszavazott törvényeket nem alkalmazzák, ha azokat nem tartják tiszteletben? Beszélhetünk-e vajon jogállamiságról, ha az oktatási törvény bizonyos cikkelyeit öt év után sem léptették érvénybe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre? Valós-e a jogállam, ha a Románia által ratifikált, kisebbségekre vonatkozó egyezményeket nem tartják be? Ha az alkotmánybíróság döntései csupán papírra vetett betűk maradnak? A demokrácia alapintézményeiről mit is feltételezhetnénk, ha azok nem tartják be az alkotmánybíróság döntését, miszerint a SRI nemzetbiztonsági anyagaira nem lehet büntetőeljárást építeni, de továbbra is úgy nyitnak meg ügyeket, hogy azokat csakis a titkosszolgálat megfigyeléseire alapozzák?” – érvelt az RMDSZ elnöke állítása mellett.

Szerinte a jogállamot nagy csapás érte akkor, amikor a legfelsőbb védelmi tanács ernyője alatt olyan döntések születtek, amelyek révén a titkosszolgálatok együttműködhetnek az ügyészségekkel, ezek mechanizmusa pedig átláthatatlan.

Kelemen Hunor úgy véli, valósnak bizonyulnak azok a feltételezések, hogy bizonyos helyzetekben bírósági döntésekbe avatkozott bele a titkosszolgálat. Nem egy példa van arra, hogy a döntések átláthatósága hiányában, a hatalmi ágak szétválasztásának hiányában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat – részletezte. „Ilyen körülmények között ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a Grindeanu-kabinet sorsa. A kormány minden hibáját számba véve, valamint azt, hogy az ellenzéki pártok nem javasolnak semmit a kormánybukás utáni időszakra, ma nem lehet jó lelkiismerettel szavazni sem a bizalmatlansági indítván mellett, sem pedig ellene” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Szerinte egyszer s mindenkorra el kell dönteni, hogy milyen útra lépjen Románia, hogy megelégszik-e csupán a demokrácia, a jogállamiság illúziójával: „teszünk-e egy határozott lépést afelé, hogy valós jogállamiságban és a demokráciában éljünk, vagy hagyjuk, hogy továbbra is beleszóljanak olyan intézmények a döntések alakulásába, amelyeket olyan személyek vezetnek, akiket nem az állampolgárok választottak meg? Az, hogy hogyan néz ki az ország, nagyrészt tőlünk függ!”

Összegzésként arra mutatott rá: ha a parlamenti képviselők nem szabják meg azt a minimumot, hogy ne lehessen sürgősségi rendeletekkel döntéseket meghozni, ha nem közelítik álláspontjaikat a szabadságjogok megvédése érdekében, csakis az időt vesztegetik, a következő nemzedékek jövőjét sodorják veszélybe.

Kelemen Hunor szövetségi elnök teljes beszéde elérhető ITT.

;