„Egy olyan iskola nyitja újra kapuit, amelyet az érintettek akaratán kívül zártak be. Nem azért, mert nem volt megfelelő számú diák az osztályokban. Nem azért, mert úgy döntöttek a szülők, hogy az oktatás, amit gyermekeiknek itt átadnak, nem megfelelő. És még azért sem, mert a tanári kar tagjai sorban, egyesével akarták elhagyni az oktatási intézményt” – részletezte beszédében az RMDSZ elnöke. Kiemelte azt is, hogy a római katolikus iskola ellehetetlenítése a magyar emberek tűrőképességét nemcsak Maros megyében, hanem egész Erdélyben próbára tette. „És ezt a próbát nem gyorsfutóknak találták ki. Mi viszont hosszú távra rendezkedtünk be, és bármilyen nehéz is volt, álltuk az elénk gördített akadályokat” – nyomatékosított Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök köszöntőjében a magyar elemi osztályosok román nyelvoktatását érintő diszkriminatív kormányrendeletre vonatkozó cikkelyét, „a román nyelv oktatása körüli totális káoszt és megalázó intézkedést” is bírálta: „minden előzetes konzultáció nélkül, szakmai szempontok figyelembevétele nélkül, a diákok és szülők érdekeit figyelmen kívül hagyva valaki úgy gondolta, hogy egyetlen rossz mondattal meg tud oldani egy egyébként akár reálisnak is mondható problémát. Elutasítjuk, és elfogadhatatlannak tartjuk azt a rendelkezést, hogy elemi osztályokban a román nyelv oktatását egyik napról a másikra olyan tanárokra bízzák, akik nem ismerik a gyermekek anyanyelvét, és nincs semmiféle kompetenciájuk arra vonatkozóan, hogy hogyan kell egy 6-7-8-9 éves gyermeket tanítani.”

Szerinte ezzel az egyetlen mondattal és az azt követő minisztériumi alkalmazási szabállyal több ezer pedagógust megaláznak, kétségbe vonják szakmai alkalmasságukat. „Ezért azt fogjuk javasolni, hogy töröljék ezt a rendelkezést, helyezzék hatályon kívül. A kisebbségi diákoknak a román nyelv oktatásáról valós és szakmai vitát kell folytatni, de az eredmény nem lehet egy hirtelen felindulás, sértődöttség következménye!” – összegzett Kelemen Hunor.