A szilágyperecseni gazdafórumon az RMDSZ elnöke beszámolt arról a gazdaságfejlesztési programról is, amelyet 2017-ben Magyarország Kormányával közösen indít az RMDSZ. Mint rámutatott: ezzel jelentős támogatásban részesítik majd a vidéki, mezőgazdasági vállalkozásokat, helyzetbe hozzák a magyar vonatkozású gazdasági szereplőket.

Köszöntőjében kiemelte: a Szövetség az elmúlt két évben arra használta eszközeit és lehetőségeit, hogy a magyar gazdáknak biztos jövőt teremtsen Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban is. „Az állt előttünk célként, hogy olyan feltételeket biztosítsunk, hogy a vidék ne néptelenedjen el, azoknak a fiataloknak pedig, akik a mezőgazdaságból akarnak megélni, lehetőségük legyen erre, ne hagyják el falvaikat” – tette hozzá Kelemen Hunor.

A romániai magyar közösség jelentős része, majdnem fele vidéken él, ezért is fontos a hazai támogatások és az uniós források kérdése. „A 2020 utáni ciklusban, az Egyesült Királyság Unióból való kilépése okán jelentős változásoknak leszünk az elszenvedői. Nekünk az a feladatunk, hogy a román politikusokat meggyőzzük arról, hogy a mezőgazdaság továbbra is fontos, ennek köszönhetően talán sikerül majd úgy alakítani az agrárpolitikát, hogy a gazdatársadalom ne sérüljön a közeli, de a távoli jövőben sem” – emelte ki az RMDSZ elnöke. Szerinte az állami költségvetésből még több forrást kell a vidék támogatására fordítani, az erdélyi sajátosságokhoz pedig hozzá kell igazítani a hosszú távú közpolitikai döntéseket.

A találkozó első részében Sebestyén Csaba és Magyar Lóránd parlamenti képviselők ismertették az RMDSZ új mezőgazdasági és vidékfejlesztési programját, majd Szakál András, a Vidéki Befektetéseket Kifizető Ügynökség volt igazgatója az aktuális vidékfejlesztési pályázatokról beszélt a jelenlévő gazdáknak.

„Ahhoz, hogy egy gazdaság sikeresen működhessen, a gazdának nem csak a tartástechnológiával, fajtakiválasztással, termesztéssel kell tisztában lennie, hanem naprakész információkkal kell rendelkeznie a közpolitikákat, az éppen aktuális vidékfejlesztési kiírásokat illetően, ezért fontos a kapcsolattartás a szakminisztériumhoz tartozó ügynökségekkel, az RMDSZ politikusaival. Mindezekkel párhuzamosan nyitni kell az új, szövetkezetek általi értékesítési technikák irányába, hiszen egyedül nem lehet boldogulni az értékesítési piacon. Ezt szorgalmazza az RMDSZ számos fórumon, kiállításon, és ezt szorgalmazza ezen a gazdafórumon is” – hangsúlyozta Tánczos Barna szenátor az eseményen.

Sebestyén Csaba, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta, sikeres nemzetpolitikát sikeres gazdaságpolitika nélkül nem lehet megvalósítani, ezért kell nagy hangsúlyt fektetni a mezőgazdaságra: „csak úgy tudnak fejlődni gazdaságaink, ha figyelembe vesszük a támogatási rendszereket, uniós és országos szinten is. Olyan piaci mechanizmusok kiépítésére van szükség, amelyek alapján eladható a megtermelt termék. Elavult a mezőgazdasági rendszerünk, a decentralizáció kellene legyen az alapelv, amely alapján újraszervezzük azt. Az RMDSZ felismeri a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, ezért született meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programunk, amelyet úgy a törvényhozásban, mint helyi szinten gyakorlatba kívánunk ültetni.”

Magyar Lóránd kifejtette, ahhoz, hogy az RMDSZ mezőgazdasági programja megvalósuljon, törvénykezdeményezésekre van szükség, illetve partnerekre ezek elfogadásához. „Ilyen, általunk kidolgozott jogszabály például a legelőgazdálkodásra vonatkozó jogszabály, amelyet nemrég szavaztunk meg. Javaslatunk az volt, hogy a közbirtokosságok, egyesületek is kaphassanak támogatást. Egy másik kezdeményezésünk a napszámos-törvény, amely lehetővé teszi, hogy a gazdák a teljes legeltetési szezonra alkalmazhassanak pásztorokat. Ma már évente 90 nap helyett 180 napra lehet legeltetésre napszámost alkalmazni. Továbbá az a javaslatunk, hogy a termelői igazolványok érvényességét egy évről három évre hosszabbítsák meg. Ez azért fontos, mert csökkentené a bürokráciát, és megkönnyíti a gazdák dolgát” – összegezte Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője.

Ezt követően Szakál András, a Vidéki Befektetéseket Kifizető Ügynökség volt igazgatója az aktuális vidékfejlesztési pályázatokról kifejtette: „sikerült kiküszöbölni azt, hogy a leadott pályázatokat más értékelési rendszer szerint minősítsék különböző megyékben, hiszen ez problémát jelentett. Továbbá az elkövetkező években fontos, hogy a gazdák éljenek a kedvező pályázati lehetőségekkel, mert valószínűsíthető, hogy 2020-tól változni fognak a támogatási rendszerek Romániában is. Míg nálunk jelenleg egy traktor vásárlására 90 százalékos támogatást biztosít az Unió, Németországban már csak 30-40 százalékkal járul hozzá a vásárláshoz”.

A gazdafórum második részében magyarországi jó példákon keresztül ismerhették meg a jelenlévő gazdák Pásztor Tamás integrátorvezetőtől az ún. integráció elnevezésű cégformát, amely egyfajta termelői összefogás, és amely megoldást jelenthet a gazdák értékesítési problémáira. Ezt követően Serli Csilla, a Weingut Brutler & Lieb Nachbil borászat ügyvezető elnöke a sikeres szőlőtermesztésről tartott kiselőadást a jelenlévőknek, hangsúlyozva: a sikertörténetük alapja azt volt, hogy egy olyan minőséget nyújtsanak, amelyet mindenki felismer.