Az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében arra a történelmi pillanatra emlékezett, amely a modern értelemben vett magyar nemzet kialakulásához vezetett, és amelyről több mint másfél század múltán is minden évben megemlékezik a közösség.

„Mi a magyarázata annak, hogy egy 167 évvel ezelőtti esemény, a magyar szabadságharc ma is elevenen él az emlékezetünkben, hogy a Kárpát-medencében ma is százezrek mennek ki a közterekre, főhajtással adóznak a magyar szabadságharc katonái és egyszerű emberei előtt? Úgy gondolom, a szabadság eszméjében kell keresnünk a magyarázatot erre, egy olyan értékben, amelyre minden embernek, minden közösségnek, minden nemzetnek szüksége van, ahhoz, hogy teljes értékű életet élhessen” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette: a szabadságból, testvériségből, egyenlőségből senkinek nem lesz kevesebb, ha másokkal megosztja. Ezeket az értékeket nem lehet megtermelni a termőföldön, nem lehet előállítani a gyárakban, kizárólag az emberek szívében, lelkében és akaratában léteznek. Ezek azok az értékek, amelyek a 19. században a magyar embereket a szabadságharc mellé állították, és amelyeket a bágyoniak is értéknek tartottak, amikor huszárokat küldtek a székely huszárezredbe – fogalmazott az RMDSZ elnöke. „Itt, a Kárpát-medencében ma is szabadságharcot kell vívnia minden magyar embernek. A testvériség, de az együttélés is arra kötelez bennünket, hogy mások érzékenységére, történelmére tekintettel legyünk. De elvárjuk azt, hogy a velünk együtt élők is tekintettel és tisztelettel legyenek a mi történelmünkre. Ez a mi szabadságharcunk a huszonegyedik században” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor.

Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője ünnepi beszédében Aranyos-mente magyar közösségének tudatosságát méltányolta. Úgy vélte, a hiteles magyar keresztény élet nem merülhet ki a föld termővé tételében, mert azt a lélek, a szellem, a kultúra és a vallás teszi igazán gazdaggá, értékessé. „Ez az emlékmű egy lovas szobor, kopjafa, fejfa, útjelző, és felkiáltó jel is, amelyet olyan mondat végére tesz a magyar ember, amelyet nem fél kimondani, amelynek a tartalmát vállalja, és amiről úgy gondolja, másnak is vállalnia kell” – jelentette ki az unitárius egyházi elöljáró.

„A bágyoni huszárszázad talán nem volt meghatározó hadereje az 1848-49-es szabadságharcnak. De nekünk ez a század volt az oltalmazónk, az a védősereg, amely Aranyosszéknek ezt a részét megmentette. Fiaink voltak, akik nem idegen földön, idegen érdekekért harcoltak, hanem védték szüleiket és otthonukat. Hősök voltak, akiknek a lelkiismeret szava parancsolt, ezért dobogtatja most szívünket a tisztelet és a büszkeség. Ez a mai nap adjon erőt, hogy pontosan ilyen tisztelettel, tisztességgel tudjunk dolgozni egy szabad és boldogabb jövőért” – hangsúlyozta a felavatott emlékmű jelentőségét Margineán János, Várfalva község polgármestere. A településvezető azt is hozzátette: ma is könnyebb volna meghúzódni a házakban, hallgatni a tiltó szóra, de a megmaradás záloga a kiállás, és a bágyoni közösség ezzel az emlékművel kiállt a múltjáért.

Az ünnepség meghívottjai között volt, és az avatóünnepségen felszólalt: Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes főtanácsadója, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Nagy Attiláné és Horváth László, Várfalva község magyarországi testvértelepüléseinek polgármesterei, Miholcsa József  huszár alezredes,  a Marosszéki Huszárcsapatok vezetője, Suba László szobrászművész, az emlékmű alkotója, valamint Bágyoni Szabó István költő, író.