Az RMDSZ nem szól bele a politikai pártok belső viszályába olyan körülmények között, hogy abból a magyar közösség semmit sem nyer – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Kiemelte: a Szövetség a következőkben is nyitott partnere lesz azoknak a parlamenti pártoknak, amelyek hajlandóak a párbeszédre, továbbra sem mond le egyetlenegy magyar ügyről, folytatja megkezdett törekvéseit. „Mi továbbra sem mondunk le az anyanyelv-használati küszöb csökkentéséről, az oktatási törvény módosításáról, a kisebbségi törvény elfogadásáról, március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról. Ezek a magyar emberek jogos elvárásai, arra kaptunk mandátumot, hogy biztosítsuk közösségünk jólétét, jogainak betartását és gyakorlatba ültetését harcoljuk ki” – tette hozzá Kelemen Hunor, akinek meggyőződése, hogy a Szövetség semmi olyat nem kér és vár el, amely szembe menne az európai gyakorlattal, az alkotmányossággal.

Mit kért az RMDSZ a tárgyalások során?

• a kisebbségek jogállását szabályzó törvény-tervezet elfogadását, amely 2005 óta a parlament előtt van. A tervezet összehangolja és keretbe helyezi a Romániában élő kisebbségek jogait, többek között megteremti a kulturális autonómia törvényi és intézményi keretét is.
• a helyi közigazgatási törvény kapcsán benyújtott módosító-csomagunk elfogadását, amelynek célja 10 százalékra csökkenteni a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöböt, továbbá előírja nemzeti szimbólumaink szabad használatát, illetve szankciókat vezet be a törvénybe foglaltak be nem tartására.
• március 15-ét mint hivatalos ünnepet szavatoló törvénytervezetünk elfogadását.
• a marosvásárhelyi római-katolikus iskola körül kialakult helyzet megoldását. Kértük az oktatási törvény ez irányú módosítását: a tanügyminisztériumnak legyen lehetősége többek között iskolát alapítani.
• speciális tanterv alapján szervezzék meg a kis-érettségi és érettségi vizsgákat a magyar diákoknak, hiszen ők speciális tanterv mentén tanulják a román nyelvet.
• állami finanszírozást a történelmi egyházaink teológiai képzéseire. Véget kell vetni annak a kettős mércének, amely alapján csak az ortodox egyház részesül állami támogatásban.
• A törvényi keret megteremtését a Kisebbségi Továbbképző Központ létrehozására, hiszen az idei állami költségvetésből pénzkeretet különítettünk el annak működésére.