Magyar sorsközösség Erdélyben – ezzel a címmel tartotta meg előadását az RMDSZ elnöke, aki az ország és az erdélyi magyar közösség előtt álló kihívásokról beszélt.

”Románia fordulóponthoz érkezett 2012-ben. Lezárult egy ciklus, amely a romániai magyarság, és általában a romániai társadalom számára 1989-ben kezdődött. Az elmúlt 23 évben két meghatározó cél állt a társadalom előtt, amely befolyásolta az ország sorsát: az euro - atlanti szövetséghez és az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ezek mellett kihívás volt a demokratikus intézmények létrehozása és működtetése, amely nem ment minden esetben simán. A NATO és az EU - csatlakozás után azt tapasztaltuk, hogy Románia számára nincsenek olyan nagy célok, amelyeket követnie kellene, új kihívások nélkül maradt, és egyfajta céltévesztésben maradt a társadalom, amelyet a gazdasági válság még inkább megerősített. 2009-től napjainkig egy globális átalakulásnak vagyunk szemtanúi, amely politikai, gazdasági és társadalmi változásokat hoz, a kérdés pedig az, hogy Románia milyen válaszokat ad az új helyzetekre” – mondta bevezetőjében az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor megállapította, 2012-ben az irányt nem csak a következő négy esztendőre alakítják, hanem a most hozott döntések egy újabb, két évtizedes periódust határoznak meg.

„A tulajdonjog helyzetének a rendezése lesz az első nagy teszt a parlamenti választások utáni Romániának. Talán egyesek számára jelentéktelen ügynek tűnik, ám a tulajdonjog biztosítása és helyreállítása a demokrácia egyik alappillére, az országnak pedig 2013 tavaszáig választ kell adnia a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának. Ide ugyanis az elmúlt 23 esztendőben több mint 7000 keresetet nyújtottak be Romániából, ezért kérnek egy tiszta, világos és demokratikus jogszabályt az ingatlan-visszaszolgáltatás rendezéséről. Árulkodó jelek pedig már vannak. Az első határidő 2012 júniusa volt Románia számára, az akkori, Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett kormányban konfliktust okozott ez a kérdés. Az RMDSZ ugyanis határozottan ellenezte azt a megoldást, mely szerint megszűnik a természetbeni visszaszolgáltatás, és a kárpótlás összegét az ingatlan piaci értékének 30 százalékában állapítják meg. Ezt nem fogadtuk el, le is került a napirendről, a kormányváltás miatt pedig Románia új határidőt kapott. A mi álláspontunk ugyanaz, mint eddig: vissza kell adni a volt tulajdonosnak minden olyan ingatlant, amely létezik, a már lebontott ingatlanok esetében pedig a kárpótlás összegének reálisnak kell lennie, a válságra való tekintettel ezt az állam néhány éves részletben fizetné meg a volt tulajdonosnak” – részletezte az RMDSZ elnöke.

Az alkotmány módosítása a követező olyan téma, amely hosszú évtizedekre meghatározza az ország irányát.

”A 2003-ban elfogadott alaptörvénynek világosan látjuk a hibáit: konfliktushelyzet áll fenn az ország intézményeinek működése között, nincsenek világosan leírt hatáskörök. A Szövetség álláspontja az, hogy egy teljesen új alaptörvényt kell megfogalmazni, amely választ ad arra, hogy Románia milyen államformát kíván működtetni: elnöki, fél-elnöki vagy parlamentáris köztársaságot. Véleményünk szerint a parlamentáris köztársaság megfelelő az ország számára, ahol az államelnök hatáskörei korlátozottak, gyakorlatilag reprezentatív szerepet tölt be. Számunkra nagyon fontos az, hogy az új alkotmányba bekerüljenek a kisebbségekre vonatkozó kollektív- és nyelvi jogok. A magyar nyelvet hivatalossá akarjuk tenni ott, ahol a magyarok tömbben élnek, az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája szempontjai szerint” - mondta Kelemen Hunor.

A történelmi régiók visszaállítása mellett áll ki az RMDSZ akkor, amikor az ország adminisztratív-területi újrafelosztásáról, és a fejlesztési régiókról tárgyal a parlament.

”Az egykori, történelmi régiókat kell visszaállítani Romániában úgy, hogy megtartjuk a megyéket. A régiók viszont közigazgatási jogköröket és feladatokat kapnának, a Szenátus pedig átalakulna a Régiók Tanácsává. Erre vonatkozóan a román politikában már elindult egy gondolkodás, hátra vannak még a nagy viták, de az már biztos, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési tárgyalásokat Románia a mostani fejlesztési régióival nem kezdheti el. Az új regionális felosztás pedig kitörési pontot jelenthet az autonómiatörekvéseinknek is” – emelte ki a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor összegzésképpen elmondta, ezek azok a kihívások, amelyek előtt Románia áll, kérdés, hogy az RMDSZ, a romániai magyarok érdekvédelmi szervezete ott lesz-e a döntések meghozatalánál.

”Úgy vélem, ilyen megvilágításban a 2012-es parlamenti választások tétje sokkal nagyobb, mint azt első látásra gondolnánk. A kérdés az, hogy elég erősek leszünk-e ahhoz, hogy befolyásoljuk a döntéseket, hogy ne a kispadról figyeljük a játékot. Világosan kell látni azt, hogy a romániai magyarság a maga 6,5 százalékával nem tud olyan lehetőséget teremteni, hogy két magyar politikai alakulat egymással versengjen a parlamenti választásokon. Az önkormányzati választásokon volt verseny, az eredmény pedig 86 százalékos támogatottságot jelent az RMDSZ-nek, 7 százalékosat az MPP-nek, és 7-et az EMNP-nek. Ilyen körülmények között azt várni, hogy a 86 százalék igazodjon a 7 százalékhoz nagy magabiztosságra, vagy elvakultságra vall. Azt is tisztán láttuk, hogy a magyar politikai alakulatok közötti verseny nem mozgósít, nem hoztak vissza szavazókat, a magyar részvétel a választásokon nem ugrott meg a románokhoz képest. A verseny elidegeníti és eltávolítja a bizonytalanokat. Az, aki ebben a pillanatban megosztja a közösséget, nem az RMDSZ-nek árt elsősorban, hanem az erdélyi magyarságnak” – szögezte le előadása végén Kelemen Hunor szövetségi elnök.