A bizalomhiányt és a veszélyérzetet kell megszüntetni a többség és az ország legnagyobb kisebbsége, a magyarság egymással való viszonyában – nevezte meg Kelemen Hunor azt a legfontosabb társadalmi kihívást, amely az RMDSZ tevékenységében kiemelt helyen áll, a magyarság jogainak védelmezése és kiszélesítése mellett. A szövetségi elnök erről a célkitűzésről elmondta: bár optimista a közösség jövőjét illetően, a társadalom jelenlegi helyzete – a gazdasági bizonytalanság eredményeként – sem kedvez a kisebbségi törekvéseknek. „Közösségi követeléseinkről számtalanszor el kell mondanunk román barátainknak és külhoni partnereinknek is, hogy ezek célja identitásunk megőrzése, nemzeti közösségként való megmaradásunk, és nem az elszakadás, a konfliktuskeresés. Romániának az etnikai sokszínűséget gazdagságként kell elfogadnia, és nem veszélyforrásként. Mi arra törekedtünk az elmúlt 25 évben, hogy jogainkat mindig demokratikus úton, a demokratikus értékek tiszteletben tartásával követeljük, olyan közösségként, amely elkötelezetten hisz az európai értékekben és abban, hogy az országnak minden tekintetben ki kell tartania a jogállam építése és megerősítése mellett” – jelentette ki a találkozón Kelemen Hunor, aki ismertette a romániai magyar közösségi törekvések negyedszázadát, kitért a kulturális és a regionális autonómia kidolgozott jogszabálytervezeteire, az közigazgatás, az oktatás és a kultúra terén kivívott nyelvhasználati jogokra, a tulajdon-visszaszolgáltatás helyzetére, valamint a magyarság többszintű politikai képviseletének eddigi megvalósításaira és jövőbeli céljaira. „Románia Európai Unióhoz való csatlakozását követően új időszak kezdődött a kisebbségi jogérvényesítés tekintetében. 2007-ben ugyanis megszűnt az a nemzetközi nyomás, amely Romániát arra ösztökélte, hogy behatóan foglalkozzon ezzel a kérdéssel, jogokat biztosítson azoknak az őshonos etnikai közösségeknek, amelyek a területén élnek. Ez a folyamat jelenleg stagnál, 25 év után pedig arra kell figyelnünk folyamatosan, hogy azt, amit eddig elértünk – intézményi vagy törvénybe foglalt eszközökkel – ne vegyék vissza tőlünk, hogy a jogszabályokat maradéktalanul alkalmazzák” – nyomatékosított Kelemen Hunor, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatásának akadályoztatást említette példaként arra, hogy a kedvező törvényi keretek nem jelentenek biztosítékot a jogérvényesítésre. „A parlament legutóbb megszavazta a helyi szimbólumok és zászlók használatára vonatkozó törvényt, amely révén a székely zászlónak a többségi társadalom által sokat vitatott használata is megoldódik. A jogszabályt még nem hirdette ki az államfő, de reméljük, hogy rövidesen ez is bekövetkezik” – mondta a szövetségi elnök, aki úgy vélte, hogy a nemzeti közösségek jogai kérdésének európai érvényt kell szerezni, nem lehet pusztán a tagállamok belügye, s bár az Európai Unió elsődlegesen gazdasági közösségként jött létre, az időközben végbemenet változások ráébresztik arra, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell. 

Kelemen Hunor, az általa vezetett érdekvédelmi szervezet jelentős célkitűzéseként, egy olyan stabil társadalom kiépítését nevezte meg, amelyben a fiatalok otthon érzik maguk, nem vágyódnak el a nyugati országokba. „Az ifjabb nemzedékek ma már nem a 25 évvel ezelőtti állapotokhoz mérik azt, ami körülöttük van, és ami szüleiknek nem állt rendelkezésükre – az oktatástól egészen a szabad mozgás lehetőségéig. Őket kell megnyernünk, visszanyernünk a romániai magyar közösségnek azzal, hogy megteremtjük a kiegyensúlyozott társadalom létrejöttének feltételeit” – hangsúlyozta a nagykövettel való beszélgetésben Kelemen Hunor.

Junichi Kosuge romániai útját Marosvásárhelyen majd Csíkszeredában folytatja, ahol a helyi közösségek helyzetéről, problémáiról tájékozódik közigazgatási tisztségviselőikkel való találkozói révén.