Az ülésen, amelyen magyarlakta régiók oktatási és kulturális döntéshozói vettek részt, Kelemen Hunor azt is hangsúlyozta: az RMDSZ fő tevékenységét, céljainak fontos szeletét a következő időszakban is az oktatás jelenti. A Szövetségnek szakmai segítséggel a folyamatosan újratermelődő gondokra kell jó megoldást találnia, hiszen a demográfia és a társadalmi mobilitás olyan helyzeteket teremt, amelyek a következő esztendőkben nagyon fontos döntések meghozatalát teszik szükségessé. „Másfél éves közös munkánk eredményeként nagyrészt körvonalazódott, településre lebontva, hogy a következő évtizedben milyen kilátásai vannak a magyar közoktatásnak. Azt kell látnunk, hogy a jelenleg létező iskolahálózat teljes egészében nem lesz fenntartható: lesznek helyek, ahol bővíteni kell, de lesznek olyanok is, ahol újra kell gondolnunk a lehetőségeket. Elkezdtük a településekre lebontott adatok összesítését, már csak hetek kérdése a teljes dokumentáció véglegesítése” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki szerint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével való együttgondolkodás, tervezés eredményes volt az oktatási stratégia kapcsán, ezt kell továbbvinni, folytatni a jövőben. „Az anyanyelvű oktatás mellett a minőségi oktatás megteremtése is fontos célunk. Sok olyan visszajelzés érkezett az elmúlt időszakban, amely szerint a minőségi oktatásra nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk, beleértve azokat a problémákat is, amelyeket az elmúlt időszakban nem tudtunk sikeresen kezelni: az új tankönyvek kidolgozását, új tantervek megírását” – tette hozzá Kelemen Hunor, aki az általa vezetett érdekvédelmi szervezet jövője kapcsán azt is elmondta: a közképviselt „újratervezésének”a civil társadalom részvételével kell megtörténnie. „A partnerséget szeretnénk megerősíteni, együttműködésünket felajánlani a tartalmi megújulásban. Enélkül nem lehet olyan jövőképet rajzolni, amely biztonságot nyújt a családoknak” – fogalmazott az RMDSZ elnöke, aki megemlítette azokat az új programokat is, amelyek a következő hetekben, hónapokban indulnak, és amelyekben a Kulturális Autonómia Tanácsnak fontos szerepe lesz. Elsőként a pedagógusok hálózati revitalizációját elősegítő, tízezer oktatásban tevékenykedőt érintő levelezőlista létrehozását készítik elő az RMPSZ közreműködésével, ugyanakkor a készülő közoktatási stratégia gyakorlatba ültetésének monitorizálását is tervezik, mindemellett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel partnerségben szakképzés is indul a hazai művelődési intézmények munkatársai számára az RMDSZ-hez beérkezett vonatkozó igények alapján – összegezte az RMDSZ elnöke.

Székely István: a kulturális autonómia napi cselekvést feltételez, nem egy darab papíros, amelynek sorsát a hivatalos közlönyből olvassuk ki 

„Az autonómia nem egy darab papíros, amelyet valahová benyújtunk, aztán naponta megnézzük a hivatalos közlönyben, hogy vajon elfogadták-e. Sokkal inkább egy másfajta gondolkodásmódot jelent, amelyhez cselekvési tervet, jövőképet kell hozzárendelnünk, meg kell határoznunk, mit tehetünk naponta azért, hogy ehhez a célhoz közelebb kerüljünk. Ezt tettük mi azáltal, hogy huszonhárom különböző területre bontottuk le a szükséges napi teendőket” – jelentette ki Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese, aki a testület elmúlt egy évének tevékenységéről számolt be, ugyanakkor az új programokról, és a már elkezdettek folytatásáról is beszélt. Arra is emlékeztetett: a KAT-ot kooperációs felületként hozták létre, olyan fórumként, amely megteremti a közösség véleményformálói számára a tapasztalatcsere intézményi feltételeit.  „A közösségépítés kiindulópontjához való visszatérésünket az a felismerés határozta meg, hogy a kilencvenes években megfogalmazott nagy társadalomszervezési programok, az önálló magyar tannyelvű egyetem kivételével, a kétezres évek elejére nagyjából megvalósultak. Ezek egy részének a gyakorlati leképezése elmaradt, kifulladt, elakadt, a kérdés pedig az volt: hogyan reagáljuk le ezt a helyzetet. Arra a következtetésre jutottunk, hogy programjainkba be kell építetnünk az egyházak, a civil társadalom meglátásait is, mert kizárólag a politikai logika mentén nem jutunk egyről a kettőre” –  hangsúlyozta a KAT elnöke,  aki arról is beszámolt: az elmúlt évben jelentős következtetéseket eredményező tanácskozásokat folytattak a székelyföldi művelődési házak jövőjéről, a könyvkiadásról szóló gyakorlatorientált véleményeket, ajánlásokat pedig a Communitas Alapítvány már be is építette támogatási kritériumai közé, ugyanakkor a kortárs képzőművészet támogatásáról is volt egyeztető beszélgetés. „Néhány szakterületen nem sikerül a cselekvési módozatokat megtalálnunk. Itt a fiatal kutatók bevonását tervezzük, hiszen elengedhetetlen a közreműködésük, annál is inkább, hogy számukra épül az az intézményrendszer, amelyen jelenleg dolgozunk” – tette hozzá Székely István, aki a következő időszak teendői között az erdélyi magyar hagyatékok szétszóródása elleni fellépést, ennek kapcsán pedig a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kötött együttműködést említette. Szóvá tette továbbá a magyar házak és a tájházak hálózatának létrehozását, és egy olyan erdélyi útikalauznak az összeállítását, amelynek margóján honismereti mozgalom indulhat a középiskolás diákszervezetek, illetve az RMPSZ bevonásával. 

Magyari Tivadar: az erdélyi magyar közösség egyharmada érintett az oktatási kérdésekben 

„Az erdélyi magyar közösség egyharmadát érinti közvetlenül a közoktatás. Ezért is felelősen szeretnénk élni azzal a felhatalmazással, amelyet a Szövetségi Képviselők Tanácsától kaptunk az oktatási stratégiánk kidolgozására” – jelentette ki Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkárhelyettese, aki szerint megalapozott, bölcs döntéseket kell hozni a következő időszakban, a helyi problémákat vázoló tervek pedig az autonómia újraértelmezésében is segítenek. „A készülő stratégia pontosan megmutatja, mit tudunk tenni konkrétan a kulturális autonómiaért, hogyan tudjuk kiszabadítani ezt a cselekvést a politikusi logikából, hogyan tudjuk a szélesebb körű megvalósítást biztosítani. A stratégia gyakorlatba ültetését és számonkérését a helyiekre bízzuk, a mi dolgunk az alkalmazási keret, a tapasztalatcsere lehetőségének megteremtése, az adatok korrigálása, és a megvalósítás monitorizálása lesz” – fogalmazott a főtitkárhelyettes, aki szerint az elmúlt hét legfontosabb oktatási kérdései között az szerepelt: a helyi önkormányzat ellenkezésének dacára lesz-e a Hargita megyei Galócáson magyar óvoda, kik a felelősek a próba-érettségi tételeinek katasztrofális magyar fordításárért, sikerül-e megoldani Máramarosban azt a gondot, amely kapcsán százötven magyar gyermek oktatása került veszélybe. 

Magyari Tivadar a pedagógusoknak tervezett levelezőlistát óriási vállalkozásnak nevezte, hiszen egyszerre akarja megszólítani a tanügyben dolgozókat szakmai és törvénykezési információkkal, a közélet aktuális döntéseit tartalmazó adatokkal, ugyanakkor szakmai vitafórum és tapasztalatcserére alkalmas felület is kíván lenni.

 Hegedüs Csilla: a helyi értékek felismerése a fenntartható fejlődést szolgálhatja 

Hegedüs Csilla kultúráért felelős főtitkárhelyettes a készülő, kulturális örökségre vonatkozó stratégiáról, és a partnerségek kiépítéséről beszélt a kolozsvári ülésen. Beszámolt annak a Vajdaságban tett látogatásnak a tapasztalatairól is, amelynek alkalmával a kulturális autonómia olyan programjaiba nyerhetett betekintést, amelyek a teljes közösséget összefogják. 

Elmondta, nagyszabású képzéssorozat indítását tervezik a közeljövőben, amelyben az RMDSZ Főtitkárság partnerei a Nemzeti Művelődési Intézet, az Erdélyi Közművelődési Egyesület és a megyei önkormányzatok, célcsoportját pedig a kulturális intézményekben dolgozó munkatársak képezi, akik a magyar kulturális értékek feltérképezésével és megismertetésével igyekeznek építeni a közösséget.  Az első ilyen képzésre április végén, Árkoson kerül sor, majd – az igények szerint – regionális és megyei szintre is kiterjesztik ezt a fajta felnőttképzést. A tervek között szerepel továbbá a többfunkciós kulturális intézmények vezetőinek képzése is, amely abban nyújtana segítséget a résztvevőknek, hogyan tudják a hatáskörükbe tartozó számos kulturális tevékenységet a modern menedzsment eszközeivel összehangolni. 

„Ezekkel a képzésekkel azt szeretnénk elérni, hogy a kultúra területén dolgozók felismerjék a helyi értékeket, ezt követően pedig úgy tegyék ismertté, hogy ennek a tevékenységnek a közösségépítés terén is haszna legyen. Végső célunk az, hogy az értékalapú fenntartható fejlesztés a helyi közösségek számára munkahelyeket, szolgáltatásokat eredményezzen, ezek által pedig az emberek jólétének megteremtését tegye lehetővé” – összegezte a kulturális tervek hasznát Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes.