Kelemen Hunor elmondta: azért kezdeményezte a román többséggel való párbeszédet a magyarság törekvéseiről, mert fontosnak tekinti a felhalmozódott tabuk ledöntését. „A román-magyar viszony megoldatlansága terheli az ország politikai életét, és ez olykor az igazságszolgáltatásban is érzékelhető” – tette hozzá a szövetségi elnök, aki szerint mindaddig, amíg a román társadalom nem mutatkozik befogadónak a magyar közösség ügyeivel szemben, addig a román politikában sem lehet olyan politikust találni, aki a szavazatvesztés kockázatát vállalva partner lesz a kisebbség problémáinak megoldásában.

 „Van, akinek túl kevés, másoknak meg túl sok. Van, akinek túl későn, és van, akinek túl hamar jött az RMDSZ regionális autonómiatervezetének bemutatása” – jelentette ki Horváth Anna alpolgármester, aki azt is hozzátette: a román politikusok több ízben is jelezték, levelet fogalmaztak meg arról, hogy az RMDSZ kezdeményezését nem találják megfelelőnek. „Soha nem lesz időszerű érzékeny kérdésekről beszélnünk. Az autonómiatervezettel megpróbáljuk a párbeszédet úgy továbbvinni, hogy az előítéleteket leépítsük. Székelyföldön a valós kétnyelvűséget kell megvalósítanunk azért, hogy az emberek úgy érezzék, hogy egyenrangúak a többségiekkel, hogy identitásukat biztonságba érezzék” – mondta válaszként Kelemen Hunor, aki szerint a regionális autonómia csupán a kulturális autonómiával együtt működhet. „Az ország alkotmányát a tényekhez kell igazítanunk, el kell fogadtatnunk az, hogy ennek az ország polgárainak 10-12 százaléka kisebbségi közösségekhez tartozik, és szintén otthonának tekinti Romániát” – fogalmazott a szövetségi elnök, aki szerint a társadalomból leginkább a kisebb és nagyobb közösségeket működtető bizalom hiányzik.

 A vegyes környezetben, illetve vegyes házasságban élőkre vonatkozó, a beszélgetés hallgatóságától származó kérdésre Kelemen Hunor azt mondta: a hazai politika nagy kihívása megszólítania azokat, aki a magyar és a román kultúrához egyformán tartoznak. Ugyanakkor említette a lakónegyedi tagozatos anyanyelvű oktatás problémáját. „Meg kell értenünk ezeknek a kis közösségek nagy kihívásait, ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy mi a tanügyi törvénybe belefoglaltuk az intézményes garanciákat, és ami ezt a keretet meghaladja, azt a kulturális autonómia törvénytervezete tartalmazza” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A magyarság ügyeinek támogatására vonatkozóan a szövetségi elnök kiemelte: a román értelmiségi réteg nyitottnak mutatkozott a párbeszédre, az RMDSZ pedig ennek tudatában szeretné folytatni a regionális autonómia törvénytervezetének közvitáját.