Aktuálpolitikai áttekintőjében Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontját a referendum törvényről, az alkotmánymódosításról, valamint hangsúlyozta az új választási törvény szükségességét és a Szövetség által javasolt megoldásokat. „A múlt héten az ellenzékben lévő pártokkal az Alkotmánybíróságon támadtuk meg a kormánypártiak által megszavazott referendumtörvényt. Az elfogadott törvény szerintünk alkotmányellenes, ugyanis nem lehet 30 százalékra csökkenteni az érvényességi küszöböt és indoklás nélkül bevezetni a 25 százalékos jóváhagyási arányt. A kormánykoalíció a parlamenti szabályokat felrúgva fogadtatta el ezt a törvényt, mely által könnyen leválthatók polgármesterek és megyei tanácselnökök, módosíthatók a közigazgatási egységek határai, de az Alkotmány maga is könnyűszerrel módosítható” – mondta Kelemen Hunor a népszavazási törvényről, majd hozzátette: „elfogadhatatlan és a szimmetria elveit sérti, hogy egy 60-70 százalékkal megválasztott önkormányzati vezetőt leválthasson a lakosság 25 százaléka”.

„Az alkotmánymódosítás kapcsán azt látjuk, hogy jól működik a kormánykoalíció szavazógépezete, nincsenek tekintettel mások véleményére, nem keresik a konszenzust. Úgy vélem, hogy közép- és hosszú távon ez az út a teljes kudarchoz vezet” – nyilatkozta Kelemen Hunor az alaptörvény módosításának folyamatával kapcsolatosan, majd hozzátette, hogy az alkotmány módosításával foglalkozó bizottság elfogadta a régiók bevezetését, mint közigazgatási szint. „A fejlesztési régiók kudarcot vallottak, viszont a most elfogadott módosítások ezt a rendszert erősítik meg, fokozzák a bürokráciát az új közigazgatási szint bevezetésével és minden jel arra mutat, hogy a megyék kompetenciáira törnek, még akkor is, ha a hivatalos diskurzusban tagadják ezt” – részletezte Kelemen Hunor a tervezett módosítás negatív következményeit. A szövetségi elnök kitért arra is, hogy az új közigazgatási berendezkedés nem garantálja majd az európai uniós források magasabb arányú felhasználását. „Kisebb, hatékonyabb, nagyobb belső kohézióval rendelkező gazdasági fejlesztési régiókat kellene kialakítani, amelyeket három vagy négy megye alkosson. Perspektivikusan, a következő generációkra való tekintettel kell ezeket a kérdéseket rendezni, nem az aktuális kormányzati helyzet függvényében” – nyilatkozta Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök kitért a választási törvény módosítására is, amelynek alapjait véleménye szerint szintén az Alkotmány módosításakor kell letenni. „Meg kell tartanunk az arányos választási rendszert, mert csak így lehetünk biztosak abban, hogy a leadott szavazatból ott lesz mandátum, ahová azt leadták. Amennyiben megtartjuk az arányos választási rendszert, mi támogatjuk a megyei listákhoz való visszatérést a Képviselőház esetében, míg a Szenátust inkább a regionális képviseletként képzelnénk el” – zárta mondanivalóját Kelemen Hunor.


Borbély: Románia fontos külpolitikai döntés előtt áll

A sajtótájékoztatón Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kiemelte: Románia az elmúlt évek egyik legfontosabb külpolitikai döntése előtt áll, ami Koszovó függetlenségének elismerését illeti, és reméli, hogy a romániai politikumnak nem szándéka, hogy ebben a kérdésében utolsóként foglaljon állást. „Meggyőződésem, hogy senki sem szeretné, hogy mi oltsuk le a villanyt, hiszen az Európai Unióban már csak öt állam van, amely még nem ismerte el Koszovó önállóságát, és ebből úgy néz ki, hogy négy már nagyon közel áll ahhoz, hogy megtegye ezt a lépést” – fogalmazott Borbély, hozzátéve, 193 államból, 101 már elismerte Koszovó államiságát, és úgy látja, hogy Románia is hamarosan döntést hoz ebben az ügyben.

Borbély elmondta: Koszovó önállóságának elismerésével Románia egy történelmi tényt ismerne el, és támogatná Koszovó és Szerbia Európai Uniós integrációját is.

A képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke hangsúlyozta: sokan  elfelejtették már, hogy amikor 5 évvel ezelőtt parlamenti döntés volt Koszovó önállóságának elismeréséről, az RMDSZ volt az egyetlen politikai alakulat amely azon a véleményen volt, hogy Romániának el kellene ismernie Koszovó függetlenségét. „Akkor sokan megvádoltak, sok mindennel, de vállaltuk ezt a véleményt, és most is kiállunk mellette, mert mi minden olyan kezdeményezést támogatunk amely a nemzeti közösségek jogairól szól. Koszovó függetlenségének elismerése ugyanakkor fontos autonómiajogokat tartalmaz az észak-koszovói szerb közösségek számára” – hangsúlyozta Borbély.

Az európai kisebbségi polgári kezdeményezés kapcsán az RMDSZ politikai alelnöke elmondta: a kezdeményezést az RMDSZ-en kívül a FUEN és a Dél-tiroli Néppárt karolta fel. „Ezeken belül olyan nemzetközileg is elismert személyiségek adták a nevüket az indítványhoz, akik egyrészt valamennyien nemzeti kisebbségi csoportok tagjai, másrészt pedig olyan politikai háttérrel rendelkeznek, hogy jelenlétük már garantálja a kezdeményezés fontosságát” – fogalmazott Borbély László.

Hozzátette, reményeik szerint a következő időszakban csatlakoznak a szövetséghez mind hazai, mind külföldi kisebbségi szervezetek. „Ez a kezdeményezés az Európában élő kisebbségek szolidaritásáról szól, hiszen a FUEN-nek több mint 90 kisebbséget képviselő tagszervezete van, és a nyelvi sokszínűséget támogató hálózat is több mint 15 veszélyben levő nyelvet beszélő közösséget fog össze” – fogalmazott Borbély, hozzátéve, a 7 tagállamban összegyűjtött egymillió aláírás kíséretében egy olyan kezdeményezést lehet benyújtani az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez, amely az unió kompetenciájával összhangban bizonyos szabályozások kibocsátását eredményezheti.


Cseke: széleskörű decentralizációt javasol az RMDSZ

A sajtótájékoztató keretén belül bemutatták azt a törvénykezdeményezést, amely által az RMDSZ parlamenti frakciója számos dekoncentrált intézmény decentralizációját javasolja. Kelemen Hunor szövetségi elnök tájékoztatása szerint a kezdeményezés célja a lehető legközelebb vinni a közszolgáltatásokat az állampolgárokhoz. „A decentralizáció elve 23 éve szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség programjában, amelynek megvalósítását segítjük és sürgetjük folyamatosan, ezért törvény dolgoztunk ki erre vonatkozóan. A döntéseket a szubszidiaritás elve alapján kell a legközelebb vinni az állampolgárokhoz. Ez a törvény ezt szolgálja. A felelősséget is oda kell vinni, ahol az emberek élnek és a döntéseket hozzák, valamint az ellenőrzést is, hiszen akkor ellenőrizhető egy döntés, és akkor lehet felelősen dönteni, hogyha a döntéshozó közel van az adófizető polgárokhoz” – fejtette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által a Képviselőházba benyújtott decentralizációs törvénykezdeményezést, amelynek értelmében több dekoncentrált intézmény kerülne át a helyi és megyei önkormányzatok felügyelete alá Cseke Attila Bihar megyei képviselő mutatta be.

„Nem csak akkor tartottuk fontosnak a decentralizáció folyamatát, amikor kormányon voltunk, hanem most is úgy gondoljuk, hogy ezt a folyamatot tovább kell folytatnunk. Bizonyos területeken, mint az egészségügy és a tanügy, mi indítottuk el és tettünk komoly lépéseket a decentralizáció folyamatában, most viszont más területeken is folytatnunk kell.  A mostani kormány programjában nagyon sok helyen szerepel a decentralizáció elve és mi ezt üdvözöltük is, de eltelt már egy év és nem látjuk az eredményeket, ezért szükségszerűnek tartottuk a törvénykezdeményezést” – tájékoztatott Cseke Attila. „A kezdeményezésünk egyik célja az, hogy a lehető legközelebb vigyük a közszolgáltatásokat az állampolgárokhoz. Továbbá politikai és adminisztratív felelősséggel ruházzuk fel a helyi és megyei intézményeket, hiszen egy rendszer hiányosságairól teljes képet csak akkor alkothatunk, ha az állampolgárok visszajelzéseit is figyelembe vesszük” – taglalta Cseke Attila képviselő, a törvény kezdeményezője, majd hozzátette: „nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy állampolgár a polgármesterhez vagy a megyei tanács elnökéhez fordul problémájával vagy petíciókat címez a bukaresti hivatalos intézményeknek”. A képviselő továbbá elmondta, hogy az egészségügyi rendszerben megvalósított decentralizáció folyamatának a következménye a helyi önkormányzatok jelentős anyagi hozzájárulása a kórházak fejlődéséhez.

„A törvényjavaslatunk 18 közszolgáltatást, amelyek jelenleg kilenc minisztériumtól függnek, helyezne át a helyi és megyei önkormányzatok hatáskörébe. A legtöbb áthelyezésre javasolt közszolgáltatást jelenleg a mezőgazdasági minisztérium látja el, de kérjük a környezetvédelmi, ifjúsági, munkaügyi, egészségügyi, tanügyi, belügyi, kulturális minisztériumok és a kormány főtitkárságának hatásköreiből áthelyezni szolgáltatásokat a helyi, megyei önkormányzatok fele” – részletezte Cseke Attila, aki hangsúlyozta, hogy a törvénykezdeményezés a pénzügyi források átutalását is szabályozza a decentralizáció révén. „Úgy gondoljuk, hogy amennyiben sikerül decentralizálni a közszolgáltatásokat, ezek működése sokkal hatékonyabb és hasznosabb lesz az állampolgárok és az ország részére. Azokat a közszolgáltatásokat választottuk ki, amelyek közvetlen módon érintik az állampolgárokat” – zárta tájékoztatóját Cseke.