„Politikai értelemben 2014-ben a legfontosabb kihívás számunkra az európai parlamenti választás volt, hiszen biztosítanunk kellett az arányos képviseletet az erdélyi magyar emberek számára, kiemelten fontos volt, hogy a helyi, megyei önkormányzatok és a hazai parlament mellett az RMDSZ képviselői jelen legyenek az európai politikában. Az eredményünk pedig egy tisztességes eredmény: 6,3 százalék és két európai parlamenti képviselő. Ezt az eredményt mindenki, aki részt vett a kampányban, emelt fővel vállalhatja. Nyilván, a választási eredményeinkben vannak területi, megyei eltérések, de a kitűzött célt elértük. Köszönetet szeretnék ismételten mondani az RMDSZ választóinak, a területi szervezeteinknek, parlamenti képviselőinknek és szenátorainknak, önkormányzati képviselőinknek, jelöltjeinknek és a kampánycsapatoknak. A tét 2014 májusában pontosan akkora volt, mint minden más választáson. Arra a kérdésre, hogy lehetett-e volna jobb eredményt elérni, lehetett-e volna három képviselőnk, árnyalt választ tudok adni. Ezt szerettük volna, hiszen a három képviselő plusz önbizalmat adott volna közösségünknek. Igen, lehetett volna jobb eredményünk, ha a, szilágysági, gyergyói, csíki vagy szatmári jelenlétet mindenhol tudtuk volna hozni. Szembe kell néznünk az eredményeinkkel, és őszintén kell kielemeznünk ezeket. A részletes, megyei leosztású elemzést a tegnap elvégeztük a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán, és azt is megvizsgáltuk, hogy az egymáshoz időben viszonylag közel álló önkormányzati, parlamenti, majd európai parlamenti választások során felmerült problémákat orvosolnunk kell annak érdekében, hogy az RMDSZ megbízhatósága erősödjön, hogy a Szövetség továbbra is az erdélyi magyar emberek támasza maradjon. Ehhez pedig az kell, hogy a kampányon túl egyetlen nap se teljen el úgy, hogy ne tegyünk hozzá valamit ahhoz az építményhez, amelyen az elmúlt 25 évben dolgoztunk. Az RMDSZ továbbra is az Európai Néppártban folytatja a munkát, és képviselőink a választási kampányban megfogalmazott célokkal mentek Brüsszelbe, hogy partnereket találjanak az európai politikai színtéren, hogy ott legyünk akkor, amikor az Európai Bizottságnak megváltoznak a kompetenciái. Ekkor kell nekünk partnereink segítségével elérnünk azt, hogy az őshonos kisebbségek érdekei érvényesüljenek, hiszen a kontinens stabilitásáról van szó, amikor az 50-60 milliós őshonos európai kisebbségről beszélünk” – értékelte az európai parlamenti választások eredményeit Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke a folytatásban a Szövetség kormányzati szerepvállalásáról beszélt, leszögezve, hogy alig négy hónapos kormányzás után badarság lenne mérleget vonni, leginkább az elvárások megfogalmazására van szükség ebben a pillanatban.

„A koalíció működéséről elmondhatom, hogy adottak a lehetőségek arra, hogy a mandátum végéig együtt kormányozzunk. Nyitottságot érzek a koalíciós pártok vezetőiben, sikerül sok mindenben szót értenünk, van, amikor mély és ádáz viták közepette ugyan, de sikerül megállapodnunk. A napokban dolgoztuk ki az európai uniós alapokra vonatkozó stratégiát a 2014-2020-as időszakra, és elégtétellel mondhatom, hogy az RMDSZ javaslataiból nagyon sok bekerült ebbe a stratégiába, így biztosítottuk azt, hogy nem csak a nagy beruházók, hanem a kisgazdák, a vidéki települések is kaphassanak uniós forrásokat” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. A miniszterelnök-helyettes elmondta, döntött a kormány a társadalombiztosítások 5 százalékos csökkentéséről. Az intézkedéstől azt várják, hogy új munkahelyek létrejöttét ösztönzi majd, illetve sikerül kifehéríteni a fekete gazdaság egy részét. Kelemen Hunor leszögezte, Románia gazdasága stabilizálódott, sőt, növekedési tendenciákat állapítottak meg a szakemberek.

„Nagy és látványos áttörésekre azonban nem számítunk ebben az időszakban, hiszen választási év van. Azt azonban biztosan mondhatom, hogy lesznek eredményeink. A zászlótörvényt a kormány pozitívan véleményezte, és a Parlament elé terjesztettük abban bízva, hogy az őszi ülésszakban mindkét ház megszavazza ezt, addig a Szenátus illetékes szakbizottságaiban zajlik a törvénytervezet véleményezése. Bár ezt le kell szögeznem, hogy ma sem tiltja semmi más a közösségi szimbólumok használatát, csupán az igazságszolgáltatás szűklátókörűsége. Azért fogalmaztuk meg ezt a törvényt, hogy mindenki számára világos és egyértelmű jogszabály rendelkezzen ebben a kérdésben. Terveink között szerepel a nyelvhasználatra vonatkozó jogszabály kiegészítése, bővítése, tehát a következő fél évre megterveztük a tevékenységünket” – ismertette Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke politikai tájékoztatója végén az őszi államelnök-választásról beszélt.
„Ez a választás nem csak a román pártok számára, hanem minden állampolgár számára, így az erdélyi magyar emberek számára is fontos. Az államelnök személye meghatározza az ország sorsát, éppen ezért nem mindegy, hogy ki tölti be ezt a tisztséget. Az államelnöki kampány kezdete nagyon közel van, ennek ellenére csupán egyetlen biztosan bejelentett jelöltről tudunk. Számunkra a legfontosabb kérdés az, hogy az RMDSZ állítson-e saját jelöltet vagy sem idén ősszel? A nemrég megtartott Elnökségi Ülésen arról beszéltünk, hogy 1996 óta, amikor először volt a Szövetségnek államelnök-jelöltje, az érvrendszerünkben szinte semmi nem változott. Hiszen ha van az RMDSZ-nek saját jelöltje, akkor jelen vagyunk a médiában, a közvitában, és el tudjuk mondani, hogy mit gondolunk ennek az országnak a sorsáról, jövőjéről. Ha nem indítunk jelöltet, akkor nem tudunk tematizálni, kimaradunk a közéletből, és nem utolsó sorban az első fordulóban az erdélyi magyar közösség a között választhat, hogy otthon marad vagy román jelöltre szavaz. Éppen ezért arra kérem az SZKT tagjait, hogy a következő periódusban kérdezzék meg a választóinkat, a helyi tisztségviselőket, önkormányzati képviselőket, hogy hogyan vélekednek erről, van-e szükség RMDSZ-es államelnök-jelöltre? A Szövetségi Képviselők Tanácsa pedig július végén, augusztus elején ezen információk birtokában döntsön az elnökválasztáson való részvételünkről” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök.