A szövetségi elnök elmondta, az elmúlt 3 hét kampánytapasztalatai azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok körében nőtt az európai intézményekbe vetett bizalom, annak ellenére, hogy a megvalósítások nem minden esetben látszanak egyértelműen, és a tagállamok többségében megnövekedett az euroszkepticizmus. 

“Közvélemény-kutatásaink megmutatták, hogy az emberek érdeklődnek az Európai Unió, az európai témák iránt, hiszen sokan emlékeznek arra az időre, amikor elvették a földeket, az állatokat, az ingatlanokat. Most végre nem elvesznek, hanem adnak az embereknek: a mezőgazdasági, vagy infrastruktúra kiépítésére irányuló támogatások révén sokan fejlesztették gazdaságukat, települések újultak meg” - magyarázta, majd bemutatta Bors község polgármesterét, Bátori Gézát, aki az elmúlt hét évben több mint 10 millió eurót hívott le az Európai Unió alapjaiból különböző fejlesztésekre.
“Közel 25 éve vagyok polgármester, de az elmúlt hét évben tényleg rengeteg előrelépés történt községünkben – a 20 pályázat, amelyek közül már sokat megnyertünk, és a többi folyamatban van, olyan anyagi forrásokhoz juttatott, amelyek nélkül nem lettünk volna képesek ilyen látványos fejlődésre. Ezért is fontos, hogy legyenek képviselőink Brüsszelben, hogy további támogatásokhoz jussunk” - szögezte le a Bihar megyei község elöljárója. 

Kelemen Hunor hozzátette: “ahogy eddig gondoskodott a biztonság, a béke és a viszonylagos jólét megteremtéséről, Európának ezt továbbra is vállalnia kell, hiszen az emberek Nyugat fele fordulnak gondjaikkal. Azt is el kell magyaráznunk partnereinknek, hogy nem lehet előbbre való az uborka hajlatának, vagy a disznóvágás mikéntjének a szabályozása az őshonos kisebbségek helyzeténél: legyen Európa hatásköre a magyar ügy, legyen Európa hatásköre a kisebbségek problémáinak rendezése”.

Újságírói kérdésre Kelemen Hunor a kormány gazdaságélénkítő tevékenységéről elmondta, Románia lassan növekedési pályára áll, de szükség van az infrastrukturális beruházásokra, az autópályák mielőbbi megépítésére, hiszen ezt a nagybefektetők is feltételként szabták további terjeszkedéseik kapcsán. A kulturális minisztérium költségvetését illetően közölte, az idénre előirányzott 20 millió lej mellé további forrásokat rendelnének költségvetés-kiegészítéskor annak érdekében, hogy a megújuló országos műemlékvédelmi listán szereplő épületek, emlékművek helyreállítása elindulhasson, folytatódhasson.