A Szövetség álláspontját az is indokolja, hogy a kormány is megfogalmazott módosításokat saját projektjét illetően – részletezte Kelemen Hunor, aki szerint több és komolyabb párbeszédre lenne szükség, hiszen a közigazgatási törvénykönyv hosszú távon meghatározza a helyi közigazgatás működését és az önkormányzatok szerepét.

Az a meglátása, hogy a tervezet elkészítői nem politikusok, sokkal inkább másod- és harmadrangú adminisztrációban dolgozó munkatársak voltak, akiknek a központosítás az érdekük.

Kelemen Hunor a hibák egyikeként a prefektúra intézményének, a prefektus hatáskörének megerősítését nevezte meg. A prefektus jelentené ezentúl a törvényesség garanciáját, a minisztériumok csakis rajta keresztül kommunikálhatnának alárendelt intézményeikkel. Nemcsak felügyeli, a következőkben ellenőrizné is az önkormányzatok által kibocsátott aktusok törvényességét – néhány olyan terv, amely túllépne az alkotmányosságon.

Az új kódex előírná, hogy a jegyző jóváhagyása nélkül ne lehessen közvitára bocsátani egy határozattervezetet. Az RMDSZ elnökének határozott meggyőződése, hogy odáig végképp nem szabadna eljutni, hogy a jegyző – aki nem választott tisztségviselő – a helyi és megyei tanács működését blokkolja.

A megyei tanács elnökének, alelnökének és az alpolgármesterek leváltásához ma a megyei és helyi tanács kétharmados többségére van szükség – az új közigazgatási törvénytervezet ehelyett egyszerű többséget javasol, amely az önkormányzatok működésének stabilitását gátolja – tett hozzá Kelemen Hunor.

Elmondta: sokkal súlyosabban érinti a módosítás a közvagyon épületek megvásárlására és eladására vonatkozó határozatokat, amelyeket érintő döntésekben – a kódextervezettel ellentétben – a kétharmados többséget a továbbiakban is fontos lenne megtartani.