„Közeledvén az év végéhez, rövid számadást kell készítenünk arról az esztendőről, amelyet Bethlen Gábor és Kós Károly évként jelöltünk meg mindenekelőtt a saját magunk számára. Olyan időket élünk, amikor érdemes a nagy transzilván elődök örökségét újra elővenni, átolvasni, átgondolni, értelmezni és újraértelmezni, ha szükséges, és a mai korba átültetve a közösségi munkában hasznosítani. Mert azt világosan látnunk kell, nincs más lehetősége az erdélyi magyar közösségnek, mind itthon, szülőföldjén építkezni, sorsáról felelősen dönteni. 2013 nehéz esztendő volt. Az RMDSZ ellenzékben volt az országos politikában, ám itt, Székelyföldön mi vezetjük az önkormányzatokat. Ebben a kettősségben kellett nekünk boldogulnunk. És azzal együtt, hogy ellenzékben vagyunk, sikerült jelentős eredményeket elérnünk. Ezek közé tartozik a decentralizációs törvény elfogadása, amely tartalmaz jó néhány, az RMDSZ által javasolt cikkelyt” – értékelte a 2013-as évet az RMDSZ elnöke.

Kihangsúlyozta, vannak, akik azt a hamis látszatot keltik, hogy a tömbben élő magyarok törekvései ellentétesek az interetnikus környezetben vagy a szórványban élő magyarok érdekeivel, vagy fordítva, hogy Székelyföld nincs tekintettel más régiókra, esetleg hogy a szórványban élők visszafogják Székelyföldet, nem járnak el helyesen. „Szerencsétlen kísérletnek tartok minden ilyen próbálkozást. Én ennek pontosan az ellenkezőjét állítom. Azt mondom, hogy végső soron egymást erősítjük, egymásnak képesek vagyunk kölcsönösen reményt és erőt adni. S ezt nem csak mondom, hanem tapasztalom is. Figyelünk egymásra, szolidárisak vagyunk egymással, kiegészítjük egymást. Mondhatnám azt is, hogy a kulturális autonómia a területi, vagy regionális autonómiával alkot teljes egészet, egyik nem zárja ki a másikat, hanem kiegészíti azt. Azt is állítják egyesek, hogy a nemzeti szimbólumainkért folytatott harcunk, a székelyek nagy menetelésén való részvételünk által az RMDSZ elszigeteli magát a nagypolitikában. Ez is hamis állítás. Komoly tárgyalópartnerek tudunk lenni, és ez a decentralizációs törvény kapcsán bebizonyosodott” – jelentette ki Kelemen Hunor.  

„A népszavazás ügyében a hat székelyföldi és partiumi megyében összegyűjtött 200 ezer aláírás nem vész kárba még akkor sem, ha a kezdeményezés Maros és Szilágy megyében elbukott a megyei tanácsban, Kovászna megyében megtámadta a prefektus, s valószínűleg ez történik majd Hargita megyében is. Ezeket az aláírásokat, mint a közösségi akarat bizonyítékait, felmutatjuk akkor, amikor ismét napirendre kerül az ország régiósítása” – ismertette a Szövetség elnöke.

Kijelentette, a következő év legnagyobb kihívása az RMDSZ számára az európai parlamenti választások megszervezése.
„Az euroszkepticizmus növekedőben van az uniós államokban, de mi azt valljuk, a képviseletet meg kell őrizni, és a jövőbeni átalakulások, változások során ott kell lennünk Brüsszelben. A jövő évi európai parlamenti választásokon a tulipán jele alatt és RMDSZ színekben kell indulnunk. Ez nem zárja ki a párbeszédet, nem zárja ki az együttműködést. Egyvalamit mégis kizár: nem engedünk a zsarolásnak és nem ígérünk befutó helyet olyan politikusoknak, akik a mi bizalmunkkal visszaéltek. Partnerséget ígérünk minden olyan személynek és szervezetnek, aki, és amely abban érdekelt, hogy ne a megosztást erősítse. Amióta van Brüsszelben erdélyi magyar képviselet, azóta foglalkoznak, beszélnek az őshonos nemzeti kisebbségekről is, napirenden tartjuk a kérdést. A mi jelenlétünk sokszor meghatározó, elmozdító erejű. A tavaly kétszer is elnyertünk a választók bizalmát, itt Háromszéken nagyon is megérezték, hogy milyen volt a verseny. Azt a bizalmat, amelyet a tavaly kétszer is elnyertünk, nem lehet megosztani. Bízom abban, hogy az RMDSZ-nek jó jelöltekkel, jó programmal, szervezéssel és mozgósítással lesz képviselője Brüsszelben, képesek vagyunk ezt elérni. Ez 2014 legnagyobb kihívása számunkra” – összegezte Kelemen Hunor szövetségi elnök.  

Az RMDSZ Háromszéki Területi szervezetének tisztújító közgyűlésére meghívták a Hargita és Maros megyei szervezetek vezetőit is, ezzel is hangsúlyozva Székelyföld összetartozásának fontosságát. A területi szervezet alapszabályzatának módosításai után következett a tisztújítás, az újabb elnöki mandátumra egyedül Tamás Sándor jelentkezett, akit a tisztségbe 296 igen szavazattal újraválasztottak.