Az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy a kisebbségi jogok tekintetében előrelépést jelentene egy ilyen jellegű parlamenti együttműködést szabályzó megállapodás: „a kormánykoalíció tagjaival folytatott egyeztetések alatt az RMDSZ azt próbálta elérni, hogy a megállapodásban már az általános keret tegye lehetővé a kisebbségi jogok tekintetében azt, hogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény előírásait alkalmazzák, hiszen ezek nemzetközi vállalások. Továbbá a tanügyi törvénybe foglaltak gyakorlatba ültetését szorgalmazzuk, és a közösségi szimbólumok használatára is egyértelmű intézkedést javasolunk a megállapodásban.”

Kelemen Hunor kitért arra is, hogy olyan jellegű törvénymódosításokra van szükség az elkövetkező időszakban, amelyek kizárják a törvények sokrétű értelmezését, függetlenül attól, hogy milyen jellegű állami intézmény – legyen az közigazgatási vagy igazságszolgáltatási – értelmezi azt: „a parlament szerepét meg kell erősítenünk, vissza kell hoznunk a parlamentbe a politikai döntéshozatalt és ennek az új testületnek az egyik feladata az kell hogy legyen, hogy megszüntesse a jogfosztás állapotát, ennek fenntartását és újratermelését. Ez a legfontosabb. Természetesen a törvényi keret kibővítésére is gondolunk, hiszen a húsz százalékos nyelvhasználati küszöb túl magas és ezt csökkentenünk kell. A tavaszi ülésszakban szándékunkban áll egy erre vonatkozó törvénytervezetet benyújtani” – mutatott rá Kelemen Hunor, majd hozzátette:  a megállapodás kitérne a minimálbérek és a közigazgatásban dolgozók béreinek emelésére, a fiatalok itthon maradásának ösztönzésére, az erdélyi autópályák megépítésére és számos más gazdasági és szociális témakörre.