Kelemen Hunor a Szent László települések találkozóján: a lovagkirály öröksége kijelölheti azt az utat, amelyen a jövőben járni akarunk

2017.06.06


Szent László megszilárdította az országot, a független államot, és végérvényesen elkötelezte annak lakóit a kereszténység mellett egy útját kereső Európában. A nyomkereső ember a 21. században mindig visszatér a múlthoz, mindig a múltban keresi azokat a támpontokat, világító tornyokat, amelyek eligazítják őt a jövő tervezésében. Ilyen szempontból számunkra Szent László öröksége az a múltbeli örökség, amely kijelölheti, megmutathatja az utat, amelyen a jövőben járni akarunk – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök június 6-án Csíkszépvízen, az erdélyi Szent László települések találkozóján.
Szerinte azok az értékek, amelyeket Szent László képviselt, a ma emberének, magyar közösségének a 21. századi közönyben természetesek kell hogy legyenek, és fontosak az értékkeresésben: „minden közösség biztonságra vágyik, biztonságra vágyott a Szent László korabeli magyarság is. A lovagkirály politikai vezetőként, egyházi vezetőként, püspökségek alapítójaként, az ország megszilárdítójaként, a Szent Istváni örökség továbbépítőjeként pedig pontosan azt a biztonságot nyújtotta, amelyre szükségük volt az akkor élő embereknek.

Szent László a magyar királyok, az Árpád-házi királyok között is kiemelkedő, hiszen nemcsak a magyarok tisztelik őt szentként és politikai vezetőként, hanem a horvátok és a lengyelek is a mai napig őrzik kultuszát. „Szent László nemcsak a magyar örökségnek, a magyar közösségnek kiemelkedő politikai vezetője és szentje, ő az a király, aki a 21. században is összeköti a közép-európai népeket. Ezért tudott megmaradni öröksége, ezért nem szűnik meg jelen lenni a mai világban” – méltatta a lovagkirályt az RMDSZ elnöke.

Úgy véli, a politikai életműve mellett legalább annyira fontos az egyházi értelemben mérhető és értékelhető életműve is: „ha visszatérünk a múltba, ha a történelmi tényeket nézzük, és a legendákat próbáljuk megérteni, azt látjuk, hogy az életműnek ez a két része egy pillanatig sem elválasztható. Az ország megszilárdítása és a keresztény hit melletti elkötelezettsége a magyarságnak abban a korban csakis együtt volt elképzelhető.

Kelemen Hunor, mint beszédében rámutatott, azért is tartja kiemelkedőnek Szent Lászlót, mert trónra lépésével nem fordult el István király örökségétől – bár megtehette volna ezt Vazul unokájaként. „Ez azt mutatja, hogy egy vezető akkor tudja összefogni a nemzetét, akkor tudja megszilárdítani közösségét, ha felülemelkedik a sértődéseken. Ha azokba a magaslatokba tud emelkedni, amelyek túlmutatnak a személyi érdekeken, túlmutatnak akár egy kisebb csoport, család szűk érdekein, ha felismeri azt, amit a nemzeti érdek megkíván: egy erős független országot, erős elkötelezettséget a keresztény hit mellett. A Kárpát-medencei magyar közösség is akkor lesz sikeres, ha megőrzi ezeket az értékeket, helyén kezeli azokat a 21. században is” – nyomatékosított a szövetségi elnök.

Összegzésként kiemelte: örvendetes, hogy Magyarország Kormányának támogatása mellett azt tapasztalják, a partnerközösségek és -települések is jó szívvel csatlakoztak a Szent László-út nevet viselő turisztikai kezdeményezéshez: „ez ugyancsak az örökség nagyságát mutatja. Ezért jó alkalom a 2017-es Szent László év arra, hogy áttekintsük, ismét megértsük azt a példátlan életművet, amelyet a lovagkirály maga után hagyott.

A találkozón jelen volt Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Sógor Csaba EP-képviselő, Ferencz Tibor, Csíkszépvíz polgármestere és Becze István megyei tanácsos.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.