Az ókori görögöktől kezdve a mai napig foglalkoztatja az emberiséget a nyelv kérdése. Platón több dialógusban vizsgálja a nyelv eszközvoltát, Arisztotelész a Politikában és Hermeneutikában máig érvényes megállapításokkal él, a sor hosszan folytatható Russellen át Wittgensteing és Chomsky-ig, de nem lehet teljes a magyar nyelvtudomány képviselői nélkül – mutatott rá beszédében az RMDSZ elnöke. „Eszköz a nyelv, a megismerés eszköze, a kommunikáció eszköze, a világteremtés eszköze. De a nyelv nem tekinthető csupán eszköznek, annál sokkal több. A politikában és más társadalomtudományokban, a médiában egyben etikai vetülete is van, mert alkalmas az igazság megismerésére, a meggyőzésre, de ugyanúgy alkalmas a manipulációra, a megmagyarázásra és a félremagyarázásra, ami az internet és a fake news korában nap mint nap bizonyítást nyer. Szóval felelősség is a nyelv, és ennél is több” – tette hozzá: befolyásolja a személyek világról való gondolkodását, nyelvi életformát fejez ki, közösséghez kötött, természeténél fogva kollektíve birtokolható. A nyelv fészek is, otthon és haza: „voltak és vannak olyan korok, amikor a nyelv nem egyszerűen a nemzeti identitás legfontosabb eleme, fontosabb minden másnál, hanem a túlélés eszköze is” – idézte fel az RMDSZ elnöke. Mint kiemelte: összeköti azokat, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, közösséggé kovácsolja őket, de amikor egyik nyelv a másik kizárására törekszik, akkor a nyelv az egyik legerősebb szétválasztó eszköz: „a nyelv nemcsak barátságos világot teremt, hanem elvezethet egymás gyilkolásához. Még kéznyújtásnyira van tőlünk az a nap, amikor egyetlen szó, az a szó, hogy gyógyszertár magyarul fölírva egy homlokzatra, véres összecsapáshoz vezetett. De még közelebb van az, ami itt, a szomszédban történik, Ukrajnában, és ugyancsak nyelvi háborúról beszélünk, de érezzük ezt sokkal közelebb a mi testünkön, a mi életünkön” – fogalmazott.

Úgy véli, a természetes nyelveknek naphoz, héthez, de még évhez köthető születési időpontot sem lehet megállapítani –  sokféle választás lett volna lehetséges a magyar nyelv napjának megünneplésére, ám november 13. amiatt a legkézenfekvőbb, mert 1844-ben ekkor vált hivatalos nyelvvé az akkori magyar állam területén. „Az, hogy Romániában hivatalosan is meg lehet ünnepelni, 2017-ből nézve szinte hihetetlen. Ma nap mint nap újabb és újabb támadások érik a nyelvhasználatot, a nyelvhasználat kereteit, törvényes lehetőségeit, és mintha semmi sem változott volna, mintha nem lehetne maradandót alkotni, újra és újra meg kell küzdeni a nyelvi jogokért, az anyanyelv, a mi esetünkben a magyar nyelv használatáért” – utalt az elmúlt időszak történéseire a Szövetség elnöke.

Elmondta: tudatos döntés volt, hogy az RMDSZ és a Communitas Alapítvány idei díját az Erdélyi Magyar Írók Ligája kapja, amely a kezdetektől a magyar nyelven alkotó erdélyi írók, költők szervezeteként határozza meg magát – emelte ki Kelemen Hunor.

A díjazott Erdélyi Magyar Írók Ligájának tevékenységét Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke méltatta. Mint fogalmazott, szeretné hinni, hogy az Erdélyi Magyar Írók Ligája első elnökének, Fodor Sándornak a szellemi habitusa él ma is az írószervezetben, az a mindenki által szeretett kedv, ízlés, irány, figyelem, amely neki személy szerint is sokat jelentett. Markó Béla rég nem hisz abban, hogy alkotást és életet teljesen szét lehet választani egymástól. Szerinte a tegnapi Erdély irodalma és művészete sem csak művekből áll, hanem azokból az intézményekből – a Helikontól a Korunkig, az Erdélyi Szépmíves Céhtől a Termésig vagy Pásztortűzig –, amelyek a megfelelő kedv, ízlés és irány érvényesülését biztosították. „A mai Erdély irodalomtörténetébe szervesen beletartozik a Látó, Helikon, Korunk, Székelyföld, Irodalmi Jelen, Várad, újabban a Sugárút, de az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány is, és folytathatnám persze a könyvkiadókkal. És önálló fejezete ennek az irodalomtörténetnek az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tevékenysége is” – sorolta.

Úgy véli, legyen szó akár az önálló írói érdekképviseletről, akár a magyarországi irodalmi intézményekkel való folyamatos kapcsolatról, akár – főleg az utóbbi években – a magyar-román együttműködésről, az Erdélyi Magyar Írók Ligája sikerrel válaszolt ezekre a kihívásokra. „Tetszik nekünk vagy sem, Erdélyben magyar értelmiséginek lenni közéleti felelősséget is jelent. Így van ez lassan száz esztendeje, beszéljünk erről is, ha már éppen az impériumváltás centenáriumáról van szó Romániában. Itt egyetlen ember is intézmény lehet, ezt tanultam én is ifjúkoromban, hogy a saját közösségünkre nemcsak azzal kell hatnunk, amit mi magunk írunk, hanem azzal is, ahogyan másokra odafigyelünk. Igen, tele van az irodalmunk ilyen intézmény-emberekkel, akik emiatt talán kevesebbet írtak, mégis többet alkottak. Ugyanakkor, ismétlem, a mi valóságos intézményeink is többet jelentettek mindig valamiféle bürokratikus keretnél. Nálunk ezek az intézmények vagy intézmény-működtető értelmiségiek kapcsolatban vannak még a nyelv mélyrétegeivel, tudják, hogy egy intézménynek kedve van, ízlése és iránya” – zárta laudációját Markó Béla.

1844 óta Észak-Erdélyben 78 évet, Dél-Erdélyben pedig 74 évet mondhatott magának a közigazgatás és az állami oktatás szintjén a magyar nyelv. Ezért tűnik csodának az, hogy ma a kolozsvári Bánffy-palotában ünnepelhetjük a Magyar Nyelv Napját – mondta el Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke. Mint fogalmazott: Aranka György halálának kétszáz és Arany János születésének kétszáz éves évfordulóján az általa vezetett alapítvány pályázati kiírásaival ösztönöz arra, hogy minél többen emlékezzenek meg a neves személyiségekre, ez által pedig a magyar nyelvre is. Takács Csaba örömmel nyugtázta ugyanakkor, ez idáig több mint hatvan olyan pályázat érkezett, amely a jelentős írók életét és munkásságát méltatja különböző rendezvények, kiadványok és kutatások által.

A gálán műveiből felolvasott Karácsonyi Zsolt, Király László, Király Zoltán, László Noémi, Márton Evelin, továbbá részletek hangzottak el Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész A legjobb ember – zenés Ady-fantázia című előadóestjéből.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére 2015 novemberében hirdették ki azt a törvényt, amely kimondja: november 13-án Románia minden településén hivatalos úton is megünnepelhető a Magyar Nyelv Napja.