Az elmúlt hónapok során sok mindent megtapasztalt a magyar közösség és a Szövetség is, sajnos sok olyat is, amelyről úgy gondolta, hogy már a múlté. Időnként azt látni, a múlt árnyai visszatérnek, velük együtt a rossz reflexek is − kiderül: akkor, amikor baj van, ebben az országban elhalasztják a megoldáskeresést, helyette bűnbakot keresnek, amely bűnbak sokszor a magyar közösség − mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök. „Ilyen körülmények között kell nekünk ma tervezni és stratégiát alkotni 2018-ra, továbbá a következő évekre is felkészülni. Olyan körülmények között kell nekünk az önkormányzatokban és a parlamentben is dolgozni, amikor úgy érezzük: a nagy áttörés nem történik meg ezekben az években, sem akkor, amikor a kisebbségi jogokról, a nagy beruházásokról és közpolitikákról, de akkor sem, amikor az állam berendezkedéséről, a különböző intézmények egyensúlyról beszélünk” − tette hozzá.

Mint fogalmazott, lassan tíz esztendeje hánykolódik az ország, nincs olyan közös cél ma, amely összefogná a társadalmat. A alapértékeket és alapjogokat különböző ürüggyel és érvekkel megkérdőjelezik: „egyetlenegy olyan kérdés nincs ma, amelyben meg tudnának egyezni a politikai pártok. Nincs konszenzus abban, hogyan nézzen ki ez az ország tíz év múlva, ami a történelmi régiókat illeti, de megoszlanak a vélemények egy autópálya nyomvonaláról is, amely összeköthetné Erdélyt Európával és a történelmi régiókat egymással.”

Ilyen körülmények között találnak a magyarellenességben közös hangot a román politikusok, ilyen körülmények között kell az RMDSZ-nek is kimértnek, okosnak, következetesnek lennie, megvédenie mindazt, amit 27 év alatt sok munkával elért és megszerzett − véli Kelemen Hunor. Meggyőződése, hogy a Szövetségnek olyan perspektívát és jövőképet kell felrajzolnia, amely reményt ad a magyar embereknek, amely felmutatja: a kisebbségi jogokban − ha apró, kis lépésekben is, de − előre lehet lépni. A marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetére kitérve rámutatott: a képviselőházban és a szenátusban is elfogadták a Szövetség módosítását, amely azt szolgálja, hogy törvény által lehessen létrehozni kisebbségi oktatáshoz tartozó iskolákat. Sajnos azt tapasztalni, sok esetben visszaél jogkörével egy önkormányzat, ha magyar iskolákról van szó. Abban bízik, a Szövetség módosítása jó példaként szolgál arra is, hogy bebizonyítsák, ha nehéz körülmények között is, de lehet alkotni, építkezni, az RMDSZ tudja, mit akar, merre kell haladnia.

Fenn kell tartani a párbeszédet a román politikával, 27 év után nincs alternatívája ennek − nyomatékosított beszédében Kelemen Hunor. Olyan körülmények között is feladat kell legyen ez, amikor sokkal jobban irritálják a román társadalmat bizonyos kérdések. „Ezért tartjuk fenn parlamenti együttműködési megállapodásunkat a kormánykoalíciót alkotó pártokkal, decemberben pedig kielemezzük a közös munkát. Ez nem jelent kormányzást, nem jelent többet annál, mint lépésről lépésre, törvénytervezetről törvénytervezetre haladni, s megszavazni és támogatni azokat a törvénytervezeteket, amelyekről úgy gondoljuk, a közjót, a közös és a magyar ügyet szolgálják, és elutasítani azokat, amelyek nem a közjót, nem az általános érdeket szolgálják. Így járunk el helyesen” − érvelt.

A Minority SafePack kapcsán kijelentette: itt az idő és a helyzet arra, hogy az őshonos kisebbségek problémáját jogosan és tisztességesen lehessen felmutatni az EU-ban: „erőt és értéket képviselünk. El kell hitetnünk, hogy ennek az 50 milliós közösségnek a kérdése nemcsak kulturális, hanem biztonságpolitikai, gazdasági és humanitárius kérdés is. Az Európai Uniót teszi szegényebbé az, ha eltűnik egy kisebbség, annak vallása és kultúrája. Ezt a fejezetet tehát meg kell nyitnia az Uniónak, nekünk pedig az a felelősségünk, hogy felmutassunk: van egy ilyen probléma, amellyel eddig nem foglalkozott, amellyel foglalkoznia kell!”

Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke politikai beszámolójában az oktatási, gazdasági és a Maros Megyei Tanács legfontosabb projektjeiről beszélt. 

„Az RMDSZ Maros Megyei Szervezete számára az elmúlt időszak egyik legfontosabb kihívása a Minority Safepack európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírások összegyűjtése volt. Örömmel jelentem be, hogy több mint negyvenötezer Maros megyei támogatta aláírásával a kisebbségügyi kezdeményezést. Az elmúlt közel három hónapban több mint húszezer magyar háztartásba látogattunk el a megyében. Tisztelettel köszönöm Maros megyei mindazon polgárának,, aki úgy gondolta, hogy fontos ez a kezdeményezés és fogadta kollégáinkat. Külön öröm számomra, hogy az országos szinten kitűzött 250 ezer aláírás közel 20 százaléka Maros megyéből származik. Nagy munka volt, így köszönet jár ezért helyi, községi, kerületi és városi szervezeteinknek. Ugyanakkor fontos azt is megjegyezni, hogy nemcsak az aláírásgyűjtésben, hanem a regisztrációs folyamatban is jó eredménnyel zártunk, hiszen közel ötezer Maros megyében élő kettős állampolgárnak segítettünk a regisztrációban” – mondta Péter Ferenc.

Markó Béla volt szövetségi elnök beszédében arra biztatta az RMDSZ Maros Megyei Szervezetét, hogy önbizalommal és bátorsággal politizáljon, hiszen a szervezetnek erős, ütőképes, jól felkészült fiatal csapata van. „Maros megyében a Szövetségnek a legnagyobb és legerősebb politikai szervezetként minden fontos politikai kérdésben elsőként kellene megszólalnia és irányt mutatnia” – hangsúlyozta Markó Béla.

A küldöttgyűlés napirendjén szerepelt az alapszabályzat módosítása is, amelynek eredményeként az RMDSZ Maros Megyei Szervezete is alkalmazni fogja az országosan elfogadott női kvótát. Az ülésen továbbá, a testület döntése értelmében Fülöp Lászlót az Etikai és Fegyelmi Bizottság, míg Domokos Zoltánt a Szabályzat-Felügyelő Bizottság tagjává választották.

Maros megye előtt Háromszék teljesítette a Szövetség által területekre leosztott aláírásszámot 31 534, Szilágy megye pedig 15 346 aláírás összegyűjtésével. A Minority SafePack kampány eredményeinek részletes bemutatására a pénteki SZKT-n kerül sor Marosvásárhelyen.