Jövő a szórványban: az intézmény-hálózat támogatásával és bővítésével –Megnyitották Petrozsényben a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat
„Folyamatos figyelmet kell szentelnünk annak az épített örökségnek, amely szerte a Kárpát-medencében, Erdélyben a magyar identitás és múlt része. Mert jövőt tervezni csak úgy lehet, ha újra tudjuk gondolni és tervezni, meg tudjuk őrizni mindazt, ami a múltunkat jelenti. Öröm számomra az, hogy ennek az épített örökségnek a felújítására sikerült az utóbbi években nagyobb figyelmet és anyagi forrásokat is fordítani” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök Petrozsényben, a Megújuló örökségünk: Értékmentés a Kárpát-medencében című, felújított műemlékeket sorakoztató fotókiállítás bemutató ünnepségén, amely keretében hivatalosan megnyitották a tizenharmadik Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat.
Az eseményen köszöntőt mondott Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A kiállítást megnyitotta és bemutatta Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója, illetve Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója.
„A romániai magyarság számára a szórvány jelene és jövője abban az értelemben is létfontosságú, hogy az itt tapasztalható megtartó erő mindannyiunk számára üzenet. Hiszen az identitás és kultúra megőrzésére irányuló erőfeszítés itt sokszorosa annak, amit az előnyösebb körülmények között élő közösségeknek erre kell fordítaniuk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt évtizedben kiemelten figyelt a szórványbeli oktatásra, a közösségek erőfeszítéseit iskolaalapítással, egy tucatnyi szórványkollégium létrehozásával és működtetésével is támogatta” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette, hogy van igény ennek a kollégiumhálózatnak a bővítésére, az RMDSZ-nek pedig a következő időszakban erre kell előteremtenie az anyagi alapokat. „Épített örökségünk kincsei körülvesznek minket, és nemcsak ezen a fotókiállításon, hanem mindenütt Erdélyben. Ezek erősítenek meg minket abban, hogy önazonosságunknak szilárd alapjai vannak” – tette hozzá az RMDSZ elnöke arra a műemlékvédő tevékenységre utalva, amelyet kulturális miniszterként hangsúlyozottan támogatott.
Zákonyi Botond, Magyarország budapesti nagykövete köszöntőjében az értékmegőrző munkának a magyar közösségek életében betöltött jelentős szerepét méltatta, és azt is hozzátette: Dél-Erdélybe látogató első magyarországi nagykövetként fontosnak tekinti az itt élő magyarok életére való folyamatos odafigyelést. Hangsúlyozta azt is, hogy a vidék fellendülésében kiemelt szerep juthat a turizmusnak, ennek érdekében azonban az úthálózat kiépülése is elengedhetetlen, hogy a régió minél több Erdélybe látogató számára könnyen megközelíthető legyen.
„A Hunyad megyei magyarságnak van iskolája, kulturális intézmény-hálózata, mindezeket fenn kell tartanunk, éltetnünk kell, hiszen ezek jelentik a jövőt. Szórványban ezt nem tudjuk önerőből megtenni, ezért szükségünk van segítségre Erdély fővárosából, Kolozsvárról és nemzetünk fővárosából, Budapestről. Minden olyan támogatás, amely ide érkezik, olyan talajra érkezik, amely gyümölcsöt tud teremni” – jelentette ki Winkler Gyula a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat megnyitó beszédében, ugyanakkor megköszönte a jelenlévő Tiberiu Iacob-Ridzi petrozsényi polgármesternek azt, hogy partnerként a helyi magyarság kulturális rendezvényeihez évek óta biztosítja a kedvező körülményeket.
Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója a petrozsényi eseményen azt a magyarországi kormányzati programot mutatta be, amelynek eredményeként a Kárpát-medencében több mint háromszázötven magyar műemléket újítottak fel, restauráltak részben vagy egészében. Elmondta továbbá azt is, hogy a Teleki László Alapítvány hozzájárulásával 2013-ban Budapesten megnyitott kiállítást azóta Dicső, Beregszász, Munkács, Ungvár, Kassa, Rimaszombat, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós magyarsága is láthatta, most pedig Petrozsénybe „kísérték el” létrehozói.
Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója beszédében méltányolta a dél-erdélyi szórvány örökségmegőrző tevékenységét. „Köszönet illeti ugyanakkor Kelemen Hunort, hiszen akkor, amikor kulturális miniszter volt óriási energiákat fordított nagyon sikeresen arra, hogy ez az egészen kivételes örökség, amely Erdélyben fellelhető, megmeneküljön és megszépüljön. Mert a magyar állami alapok mellett román kormányzati alapot is fordíthattunk az épített örökség megőrzésére” – fogalmazott az igazgató, aki azt is hozzátette: az immáron Petrozsényben is megtekinthető fotókiállítás az 1999-ben indított magyarországi kormányzati program keretében felújított középkori – köztük erdélyi –műemlékeket mutat be a Kárpát-medence különböző vidékeiről.
„A romániai magyarság számára a szórvány jelene és jövője abban az értelemben is létfontosságú, hogy az itt tapasztalható megtartó erő mindannyiunk számára üzenet. Hiszen az identitás és kultúra megőrzésére irányuló erőfeszítés itt sokszorosa annak, amit az előnyösebb körülmények között élő közösségeknek erre kell fordítaniuk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt évtizedben kiemelten figyelt a szórványbeli oktatásra, a közösségek erőfeszítéseit iskolaalapítással, egy tucatnyi szórványkollégium létrehozásával és működtetésével is támogatta” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette, hogy van igény ennek a kollégiumhálózatnak a bővítésére, az RMDSZ-nek pedig a következő időszakban erre kell előteremtenie az anyagi alapokat. „Épített örökségünk kincsei körülvesznek minket, és nemcsak ezen a fotókiállításon, hanem mindenütt Erdélyben. Ezek erősítenek meg minket abban, hogy önazonosságunknak szilárd alapjai vannak” – tette hozzá az RMDSZ elnöke arra a műemlékvédő tevékenységre utalva, amelyet kulturális miniszterként hangsúlyozottan támogatott.
Zákonyi Botond, Magyarország budapesti nagykövete köszöntőjében az értékmegőrző munkának a magyar közösségek életében betöltött jelentős szerepét méltatta, és azt is hozzátette: Dél-Erdélybe látogató első magyarországi nagykövetként fontosnak tekinti az itt élő magyarok életére való folyamatos odafigyelést. Hangsúlyozta azt is, hogy a vidék fellendülésében kiemelt szerep juthat a turizmusnak, ennek érdekében azonban az úthálózat kiépülése is elengedhetetlen, hogy a régió minél több Erdélybe látogató számára könnyen megközelíthető legyen.
„A Hunyad megyei magyarságnak van iskolája, kulturális intézmény-hálózata, mindezeket fenn kell tartanunk, éltetnünk kell, hiszen ezek jelentik a jövőt. Szórványban ezt nem tudjuk önerőből megtenni, ezért szükségünk van segítségre Erdély fővárosából, Kolozsvárról és nemzetünk fővárosából, Budapestről. Minden olyan támogatás, amely ide érkezik, olyan talajra érkezik, amely gyümölcsöt tud teremni” – jelentette ki Winkler Gyula a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat megnyitó beszédében, ugyanakkor megköszönte a jelenlévő Tiberiu Iacob-Ridzi petrozsényi polgármesternek azt, hogy partnerként a helyi magyarság kulturális rendezvényeihez évek óta biztosítja a kedvező körülményeket.
Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója a petrozsényi eseményen azt a magyarországi kormányzati programot mutatta be, amelynek eredményeként a Kárpát-medencében több mint háromszázötven magyar műemléket újítottak fel, restauráltak részben vagy egészében. Elmondta továbbá azt is, hogy a Teleki László Alapítvány hozzájárulásával 2013-ban Budapesten megnyitott kiállítást azóta Dicső, Beregszász, Munkács, Ungvár, Kassa, Rimaszombat, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós magyarsága is láthatta, most pedig Petrozsénybe „kísérték el” létrehozói.
Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója beszédében méltányolta a dél-erdélyi szórvány örökségmegőrző tevékenységét. „Köszönet illeti ugyanakkor Kelemen Hunort, hiszen akkor, amikor kulturális miniszter volt óriási energiákat fordított nagyon sikeresen arra, hogy ez az egészen kivételes örökség, amely Erdélyben fellelhető, megmeneküljön és megszépüljön. Mert a magyar állami alapok mellett román kormányzati alapot is fordíthattunk az épített örökség megőrzésére” – fogalmazott az igazgató, aki azt is hozzátette: az immáron Petrozsényben is megtekinthető fotókiállítás az 1999-ben indított magyarországi kormányzati program keretében felújított középkori – köztük erdélyi –műemlékeket mutat be a Kárpát-medence különböző vidékeiről.
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.