Hiba volna a levélszavazást jelenlegi változatában elfogadni – Kelemen Hunor az RMDSZ álláspontját ismertette bukaresti sajtótájékoztatóján
A bukaresti sajtótájékoztatón jelen volt Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes, a választási törvények kidolgozásával megbízott parlamenti szakbizottság RMDSZ-es tagja, valamint Cseke Attila képviselő, aki a közalkalmazottak foglalkoztatásának új szabályozásáról számolt be, amelynek maga is kezdeményezője volt.
A szövetségi elnök a levélszavazás kapcsán azt hangsúlyozta: az RMDSZ álláspontja azon az elven alapul, hogy valamennyi állampolgárnak biztosítani kell a választójog gyakorlását a parlamenti és államelnöki választásokon, a világ bármely pontján is éljen. „Ezt az elvet tiszteletben kell tartani, de ezzel együtt figyelembe kell venni a gyakorlati érvényesíthetőséget, illetve az alkotmányos előírásokat is. A voksolásnak egyetemesnek, titkosnak és biztonságosnak is kell lennie, nem merülhet fel a választási csalás gyanúja. Ezért a mi szempontunkból a Szenátus által tegnap elfogadott törvényváltozat óriási tévedéseket tartalmaz” – nyomatékosította Kelemen Hunor, továbbá azt is nehezményezte, hogy a levélszavazás hibákkal teli rendszerével a társadalom rovására kísérleteznének a törvény támogatói. „Valós problémát kell hatékonyan megoldani, ezért oda kellene figyelni a részletekre és a várható következményre. Az RMDSZ ezért fel szeretné hívni valamennyi parlamenti párt figyelmét a törvénybeli hibákra, javasolja ezek kielemezését és javítását, hiszen van még idő erre a képviselőházi munka során” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Továbbá azt is hozzátette: a parlamenti választások törvénye jelenleg is biztosítja azt, hogy valamennyi külföldön élő állampolgár élhessen szavazati jogával a parlamenti választásokon, de a jelenleg hatályos és a közeljövőben elfogadott törvények gyakorlatba ültetésének műszaki és logisztikai vonatkozásait sem szabadna figyelmen kívül hagyni. Az RMDSZ elnöke azt is kilátásba helyezte, hogy a Szövetség a szükséges támogatás megszerzésével az Alkotmánybíróságon is panaszt tesz, ha a törvénytervezetet a visszaélésekre lehetőséget adó kitételekkel együtt szavazzák meg a Képviselőházban. „Hosszú távon is hasznos, működőképes törvényt szeretnénk, amelynek nincsenek negatív következményei a politikai életben” – összegezte végül Kelemen Hunor.
Márton Árpád, a választási törvények kidolgozásával megbízott parlamenti bizottság RMDSZ-es tagjaként a sajtótájékoztatón rávilágított a jelenlegi törvénytervezet kifogásolt részleteire. Elmondta: a tervezet nem biztosítja a titkos szavazást, de annál több lehetőséget ad a választási csalásokra. A háromszéki képviselő arra is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az Alkotmány 62. cikkelye arról is rendelkezik, hogy a Képviselőház és a Szenátus tagjait egyetemes, közvetlen, titkos és szabadon gyakorolt szavazással választják meg, azonban a jelenlegi tervezet nincs tekintettel ezekre az előírásokra. „Az RMDSZ nem ért egyet a tervezetben azzal a szabályozással sem, miszerint a szavazólap kinyomtatása a választó feladata, hiszen ez számos visszaéléshez vezethet” – jelentette ki Márton Árpád. Az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője azt is hozzátette: a jelenleg hatályos választási törvény értelmében, minden külföldön élő, előzetesen regisztrált száz választópolgárnak külön szavazóhelyiséget hoznak létre. A vitás törvénytervezet ezt a számot ötszázra emelné, ami által csökkenne a külföldön létrehozandó szavazóhelyek száma, ez pedig előreláthatóan szervezési gondokhoz vezet.
Könnyebben alkalmazható az új munkaerő a közszférában
Könnyebben alkalmazhatnak új munkaerőt a közigazgatásban – tájékoztatott Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője a Szövetség sikeres kezdeményezéséről, amely jelentős könnyítéseket vezet be a közszférában.
A képviselő kiemelte: az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által kidolgozott törvény ezen a téren az első olyan jogszabály, amelyet nem a kormány kezdeményez. Ez azért is fontos, mert mostanáig a végrehajtó hatalom sürgősségi rendeletekben szabályozta a közigazgatási foglalkoztatást. Ráadásul 1989 után ez az első olyan törvény, amely parlamenti kezdeményezésként szabályozza a közigazgatásbeli foglalkoztatást.
„A 2009-es megszorító intézkedések után, legutóbb 2013-ban módosították a közalkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket, de úgy, hogy továbbra sem volt egyszerű a közigazgatásban megüresedett állásokat betölteni, és sérült a helyi önrendelkezési jog is” – ismertette Cseke Attila az RMDSZ által kidolgozott kezdeményezés szükségességét, majd hozzátette: a múlt héten megszavazott törvény már csak az államelnöki kihirdetésre vár.
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.