„Romániában legutóbb a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény révén történt előrehaladás a kisebbségi jogok terén, főként a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatása által. Fontos lépés volt 2003-ban az alkotmánymódosításkor bevezetett néhány vonatkozó szabályozás, majd az ország 2007-es uniós csatlakozásáig is jelentős törvényes intézkedéseket fogadott el Románia. Azonban ez a folyamat jelenleg stagnál, és a megszerzett jogok megnyirbálására is vannak különböző, kevésbé átlátható intézkedések, mint például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében. Ezért gondoljuk úgy, hogy Romániában hangsúlyozottan folytatni kell a kisebbségek jogairól szóló párbeszédet, az intézményeknek pedig alkalmazniuk kell a törvénybe foglalt jogokat, hiszen jelentős hiányosságokat tapasztalunk ezen a téren” – jelentette ki Kelemen Hunor a marosvásárhelyi eseményen. Az RMDSZ elnöke továbbá azt is nyomatékosította: az identitás-megőrzés határozott intézményes garanciáira maguknak a kisebbségekhez tartozóknak kell azt mondaniuk, hogy kielégítőek és elfogadhatóak, nem elég Romániát csupán elnevezni „európai kisebbségi modellnek”. 

A kisebbségvédelem nem kizárólagos magyar-ügy, ezért az RMDSZ európai partnerszervezetekkel, köztük a FUEN-nel közösen terjesztette elő Brüsszelben a Minority SafePack nevű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést 2012-ben. Az európai intézményeket szerették volna közelebb hozni a polgárokhoz, ez pedig egy olyan eszköz, lehetőség volt, amelyet az EU-ban éppen ezzel a céllal hoztak létre – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint a dokumentum 60 millió, kisebbségekhez tartozó európai polgárnak a törekvését jelenti. A kezdeményezést úgy fogalmazták meg, hogy figyelembe vették az Európai Bizottság hatásköreit. Erről azonban másként vélekedett az intézmény, amely elutasította a dokumentumot. A jogi folyamat jelenleg is zajlik, és továbbra is kérdéses: a bürokratikus procedúrák miatt dobta vissza, vagy a kezdeményezés alapgondolatát utasítja el az Európai Bizottság.
„Ami számunkra meglepő volt, az Románia álláspontja ebben a kérdésben, nevezetesen az, hogy az illetékes döntéshozók nem ismerték fel, hogy ez az európai szintű kezdeményezés egyfelől az ország területén élő kisebbségek számára, másfelől a román diaszpóra közösségeire nézve is kedvező” – tette hozzá a szövetségi elnök, aki azt is nehezményezte, hogy az európai polgárok nem látják a tulajdonképpeni hasznát annak az uniós eszköznek, amelyet a nyitás jegyében hoztak létre.
„Elképzelhetetlen számomra, hogy a húsznál több, különböző témákban megfogalmazott polgári kezdeményezésből egy sem járhatott sikerrel az Európai Bizottságnál” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki a hazai kisebbségvédelem kapcsán azt hangsúlyozta: az RMDSZ továbbra is a demokratikus intézményi eszközök és a párbeszéd lehetőségeit fogja felhasználni a magyar közösség törekvéseinek érvényre juttatására. „1989 óta következetes és átlátható a jogkövetelésünk, amelyet a többi hazai kisebbség és a többségi társadalom támogatását keresve igyekeztünk sikerre vinni” – tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet, illetve a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemet említette pozitív példaként a román-magyar oktatási együttműködésre, és a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetésére.