Erdélyi méretű képzőművészeti esemény Csíkszeredában – Kelemen Hunor fővédnökként méltatta a Csontváry-életművet a Csíki Székely Múzeum kiállítás-megnyitóján
„Nagy álmokat csak akkor tudunk megvalósítani, ha partnereket, segítőket találunk hozzájuk, ezért köszönet jár mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy Csontváry Kosztka Tivadar életművének szoros és feszes keresztmetszete ma itt lehessen Csíkszeredában. Megteremtettük az intézményes keretet, ahová bátran el lehet hozni egy ilyen rangú kiállítást” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök május 7-én, szombaton Csíkszeredában, ahol fővédnökként szólalt fel a Csíki Székely Múzeumban létrehozott nagyszabású, Csontváry-képek Erdélyben című képzőművészeti eseményen. Kitért arra is: az RMDSZ partnerségével kilencedik alkalommal válik lehetővé, hogy az ország 30 iskolájából 1100 középiskolás diák odautazzon és értő tárlatvezetés révén ismerkedhessenek meg egy különleges életművel. „Remélem, hogy Csíkszeredának a továbbiakban is olyan önkormányzata lesz, amely kiáll az ilyen színvonalú tervek mellett, hogy a Csíki Székely Múzeum továbbra is Székelyföld meghatározó intézménye lehessen” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor beszédében arra emlékeztetett, hogy amikor néhány évvel ezelőtt Gyarmati Zsolt igazgató megtervezte a Csíki Székely Múzeum jövőjét, akkor némiképp látnoki munkát is végzett, mert hosszú évtizedekre tervezett konokul és kitartóan. Olyan partnerekre talált ebben a tervezésben és ebben a munkában, mint a csíkszeredai önkormányzat, és így együttes erővel bizonyították be, hogy Csíkszeredát meg lehet nyitni a világ felé, illetve a világot el lehet hozni a székelyföldi városba. „Megmutatták, hogy a kishitűséget le lehet győzni, hiszen ez immár a kilencedik olyan kiállítás, amely lehetővé teszi országszerte sok magyar embernek – felnőttnek és diáknak –, hogy eljöjjön és megnézze egy kiváló magyar képzőművész munkáit” – nyomatékosított az esemény fővédnöke, aki szerint a huszadik század magyar képzőművészetéről Csontváry Kosztka Tivadar nélkül beszélni nem lehet, ezért is nagy öröm, hogy a hosszú évekre tervezett csíkszeredai múzeumi program részeként ez a kiállítás megvalósulhatott.
Kelemen Hunor továbbá arról beszélt: milyen hatások érték Csontváryt, az utazó festőt a huszadik század elején, amikor bejárta a világot és bizonyára találkozott azokkal a szellemi hatásokkal, amelyek akkoriban Európát meghatározták. „Ebben az időszakban keresnek új utakat az európai bölcseletben, akkor kezdenek terjedni Schopenhauer tanai szerte Európában, Nietzsche mítoszteremtő filozófiája pedig első virágkorát éri” – emelte ki a szövetségi elnök, aki szerint csupán a Csontváry-életművet alaposan ismerők nem értelmezik grandomániaként azt, hogy az autodidakta alkotó tíz-tizenöt évig tudatosan készült a festői pályára. „Az életműnek ez a keresztmetszete, amely a múzeum öt termében megtalálható, egészen pontosan mutatja az életpálya minden egyes állomását. S bár az utókor skatulyázni szokott, mindaz, ami itt látható nem sorolható irányzatok merev kereti közé, hiszen egy olyan meseszerű világról van szó, amely a szakrálissal van legközelebbi viszonyban” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki az általa vezetett érdekvédelmi szervezet és csíkszeredai kulturális intézmény szoros partnerségére is kitért, és hozzátette: reméli, még sok alkalom lesz arra, hogy közös népszerűsítéssel tegyék ismertté a magyar kultúra valódi értékeit.
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.