„Három fő prioritást határoz meg a fejlesztési terv, ezen belül pedig 55 kiemelt irányzatot mutatunk fel. A gazdasági terv haszonélvezői az Erdélyben élő közösségek, elsősorban a magyar közösség tagjai. Az Erdély 2020 által meghatározott három prioritás a következő: egyrészt a helyi közösségek fejlesztése az önkormányzatokon keresztül, ami azért nagyon fontos, mert az önkormányzatok előtt olyan lehetőségek nyílnak meg 2014 után is, amelyek a közösségfejlesztés és a költségvetési források szempontjából kiemelkedően fontosak. Másrészt a kis és középvállalkozások támogatása, kiemelten az exportra termelőket és az újonnan alakult vállalkozásokat tekintjük fontosnak, harmadrészt pedig a mezőgazdasági termelők támogatása szerepel a fő szempontok között. Ez az a három nagyon fontos terület, amely az Erdélyi Konzultációban is hangsúlyosan megjelent, ezek iránt nagyon nagy az igény, és ezeket az Európai Uniós alapoknak a 2014 – 2020-as költségvetési időszakában prioritásként határoztuk meg. Az Európai Unió filozófiája a következő időszakban az együttműködés, az a fajta kooperáció, amelyet nem csak az önkormányzatoknak, nem csak a kistérségi társulásoknak, hanem a vállalkozóknak is gyakorolniuk kell, meg kell tanulniuk, hiszen ezért plusz pontok járnak majd a leadott pályázatokban” – ismertette az Erdély 2020-as gazdasági fejlesztési tervet az RMDSZ elnöke.

Hozzátette, a Szövetség úgy tekint a 2014 – 2020-as periódusra, mint egy olyan időszakra, amikor Románia számára nem lesz kevesebb uniós költségvetési forrás elkülönítve.

„Ez hozzávetőlegesen 30 milliárd euró, összehasonlításként elmondom, hogy az ország költségvetése 38 milliárd euró évente. Amennyiben a Románia számára rendelkezésre álló keretből sikerül minél több pénzt lehívni, sikeres, fejlődő társadalom leszünk. Éppen ezért óriási a felelőssége minden politikai és közszereplőnek abban, hogy ezek a források eljussanak a rendeltetésszerinti haszonélvezőkhöz, a közösség tagjaihoz. Az RMDSZ gazdasági fejlesztési tervét elkészíti román és angol nyelven is, hogy a román gazdasági és politikai élet szereplőivel is ezt meg tudja vitatni” – mondta el Kelemen Hunor.

„De ahhoz, hogy erről egyáltalán tárgyalni tudjunk, ott kell lennünk a Parlamentben. 2013 ilyen szempontból kulcsfontosságú lesz, mert ekkor határozza meg Románia a 2014- 2020 közötti időszak prioritásait, és bízom abban, hogy a Szövetségnek lesz lehetősége befolyásolni, irányítani 2013-ban a parlamentben azokat a döntéseket, amelyeket már most előkészítenek, lesz lehetőségünk ebből a gazdasági tervből minél többet belefoglalni Románia fejlesztési stratégiájába. Ma a Gazdasági Tanács elfogadta az Erdély 2020-as fejlesztési tervet, illetve az a döntés született, hogy az elkövetkező tíz napban nyilvánosságra hozzuk az RMDSZ költségvetési- és adópolitikáját. Úgy véljük, reformra van szükség mindkét területen, az azonban még nincs leszögezve, hogy az adóreform kérdésében a Szövetség továbbra is az egykulcsos adórendszert támogatja, vagy inkább a progresszív adózást részesíti előnyben. A végső döntés meghozatalakor mindenképpen azt tartjuk szem előtt, hogy mi az előnyösebb a munkavállalók szempontjából, és mi biztosítja a versenyképesség növekedését. Ami a költségvetési reformot illeti, úgy véljük, az önkormányzatoknak több forrást kell helyben meghagyni, mert számos feladatkört kaptak, ezekhez mellé kell tenni a költségvetési forrásokat, és csökkenteni kell a központtól való függőséget, amelyet nem tartunk szerencsésnek” – magyarázta az RMDSZ elnöke.

Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő, az Erdély 2020-as program koordinátora elmondta, az Európai Unió országai a 2014-2020 közötti költségvetési keret hatékony elosztásán dolgoznak, ezért az RMDSZ számára is kiemelten fontos saját gazdasági fejlesztési tervének a kidolgozása. Winkler Gyula ugyanakkor elmagyarázta, hogy miért volt olyan gyenge Románia teljesítménye az uniós pénzek lehívásánál.

„Véleményünk szerint az egyik alapvető ok az, hogy 2006-ban, amikor megtervezték a 2007-2013 közötti időszakot, rosszul állították össze a tervet, nem volt társadalmi párbeszéd, nem volt konzultáció a megyékkel, régiókkal, így Bukarestben, néhány irodában állították össze ezt. Sok olyan terület van, amelyen nagyon nagy a pályázatok száma, a kért pénzkeret pedig nagyon hamar elfogy, többre lenne szükség. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyeken kevés az igénylő. Ezt szeretnénk kiküszöbölni, ezért szeretnénk helyesen megtervezni a következő periódust. Az Erdély 2020 stratégia összeállításánál figyelembe vettük a négy fő, uniós politikát: a vidékfejlesztést, a kohéziós politikát, az európai regionális fejlesztési alap és a szociális alap által biztosított lehetőségeket. A célunk Erdély modernizációja, közösségeink fejlesztése, mivel a következő hét esztendőben a modernizációs szükségletek egyharmadát lehet uniós forrásokból biztosítani, amelyet reményeink szerint hatékonyabban és jobban tudnak majd felhasználni önkormányzataink, vállalkozóink, gazdálkodóink” – hangsúlyozta az RMDSZ európai parlamenti képviselője.  

Hegedüs Csilla kulturális főtitkárhelyettes az Összetartozunk elnevezésű szórványmenedzser szolgálatot mutatta be.

„Tekintettel a 2011-es népszámlálás előzetes adataira, a Szövetségi Képviselők Tanácsa által elfogadott Szórvány Cselekvési Tervre, valamint a közösségépítő programoknak a magyar identitás megtartásában való vitathatatlan fontosságára, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a Főtitkárság keretén belül létrehozta a szórványmenedzser szolgálatot, mely a kifejezetten a szórványban élő magyarok számára valósít meg - a megyei és helyi RMDSZ szervezetekkel együttműködve - specifikus közösségépítő programokat” – ismertette Hegedüs Csilla.

A kulturális főtitkárhelyettes elmondta, a szórványmenedzser program célkitűzései közé tartozik, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa által elfogadott Szórvány Cselekvési Terv mentén az RMDSZ Főtitkársága tovább fokozza a szórványközösségeknek nyújtott támogatását, a Székelyföld - Szórvány Partnerség kiegészítéseként a Főtitkárság bővíti a romániai magyarok lakta régiók közötti kulturális tapasztalatcserét, a közösségépítő tevékenységek által megerősítik a szórványközösségeket, ezáltal is ösztönözve a romániai magyarok szolidaritását, a helyi igényeknek megfelelően pedig hiánypótló programokat szerveznek, támogatják a szórványközösségek önfejlesztő erőfeszítéseit.