Együtt kell őrködnünk intézményeink, jogaink fölött – Kelemen Hunor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kolozsvári ünnepi közgyűlésén

2015.04.12


A közösség szellemi értékeinek megőrzésében lehet továbbra is az érdekvédelem partnere az erdélyi magyarság legtekintélyesebb kulturális egyesülete – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki 130. évfordulóján, Kolozsváron köszöntötte az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tagjait, partnerszervezeteit, illetve a magyarországi és a határon túli magyar közösségekből érkezett meghívottjait április 11-én, szombaton.

A Kárpát-medencének ebben a szögletében a magyarság mindig olyan időket élt, amelyekben nem adhatta fel éberségét, hiszen ez nemzeti identitását sodorta volna veszélybe – tette hozzá beszédében az RMDSZ-elnöke, aki úgy vélte: jelenleg is egy olyan időszakát éli a közösség, amelynek valóságához hozzátartozik a megszerzett jogok és javak, a negyedszázad alatt kiépített intézményrendszer módszeres megnyirbálása. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a továbbiakban is partnere lesz az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, hogy felelősen, együttes fellépéssel akadályozzuk meg jogaink és intézményrendszerünk csorbítását. A civil szervezetek hiteles közösségépítő munkájára mindennél nagyobb szükség van ma, amikor a közélettel szembeni csalódottság mindenre rányomja a bélyegét, fokozza a társadalom közönyét” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki szerint az EMKE nélkül elképzelhetetlen a hazai magyar közművelődés története, hiszen megalapításától olyan intézményi keretet szolgáltatott a közösség szellemi életének, amely egyben a nemzetépítés egyetlen lehetőségét, hajtóművét is jelentette itthon. „ „Az 1989-es forradalom utáni újraalakulása óta is felbecsülhetetlen munkát végzett az EMKE, hiszen segítségével épült ki az a kulturális intézményhálózat, amelyre a magyarságnak szüksége volt a kommunizmust követő újjászületésekor. Erre a közösségmegtartó erőre nekünk most is szükségünk van azért, hogy megőrizhessük azokat az értékeket, amelyeket eddig megszereztünk” – mondta a szövetségi elnök, aki a közösségépítés nélkülözhetetlen alapjaként a szórvány környezetben működő magyar házak hálózatát említette.

Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke az egyesület 130 éves történetének kulcsmozzanatait ismertette az ünnepi közgyűlésen. Felidézte az 1885-ös megalapítás pillanatát, amikor Kolozsváron kétszáz, kultúrában tevékenykedő személyiség a nemzet sorsa iránti aggodalmából, a szórványba szakadt magyarság művelődési élete iránti törődéséből létrehozta ezt az intézményt, amelyet később 44 éves hallgatásra ítélt a kommunista diktatúra. A különböző történelmi helyzetek közepette több alkalommal is újjáélesztett egyesület története leválaszthatatlan az erdélyi magyarság történetéről. Az intézmény életében új korszakot jelentett az 1991-es brassói újraalakulás, amikor az RMDSZ segítségével, ösztönzésével, illetve száz közművelődési és civil szervezet összefogásával olyan ernyőszervezetté vált, amely egyformán támogatta a különböző erdélyi régiókban történő közművelődési munkát – tájékoztatott az EMKE tiszteletbeli elnöke. Dávid Gyula a megamaradás biztosítékainak nevezte az országszerte működő magyar házakat, és megemlítette az „erdélyi Oscarként” ismert EMKE-díjakat is, amelyeket évente nyújtanak át a kiváló teljesítményekkel rendelkező alkotók kulturális értékteremtésének elismeréseként.

Az ünnepi közgyűlésen megemlékeztek az EMKE főtanácsosi tisztségét betöltő dr. Kötő Józsefről, akinek munkája jelentős hatással volt az egyesület közösségépítő tevékenységére.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.