A marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapítását gátló döntést bár demokrataként elfogadja, rossznak, szégyenletesnek tartja az RMDSZ elnöke. Szerinte ez rossz üzenettel bír, különösen 2018-ban: azt mondja ki, hogy a magyar közösségnek papíron ugyan biztosítottak a jogai, a valóságban ezeket nem gyakorolhatja, nem élhet velük. Az alkotmánybírósági döntés azt a román állítást is cáfolja, hogy Románia modellértékűen megoldotta a kisebbségi kérdést – részletezte Kelemen Hunor.

Alkotmány írja elő, milyen jogok illetik meg a kisebbségeket, az anyanyelven tanulás pedig egy ilyen jog: ha ezt nem tudja, vagy nem akarja egy önkormányzat érvényesíteni, mégiscsak fordulnia kell valakihez a közösségnek. „A kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhat. Habár az önkormányzatokban ugyan politikai többséget tudott a határozatoknak biztosítani, nem sikerült végigvinnie akaratát, mert közigazgatási eszközökkel és büntetőeljárás elindításával az iskola működését ellehetetlenítették.”

Ilyen körülmények között keresett megoldást a közösség a törvényhozás eszközeit igénybe véve. „A törvénybe bele is írtuk, hogy az oktatási törvény előírásaitól ebben az esetben eltekintünk - ez a törvényhozó joga. Ha az önkormányzat nem tudta a közösség akaratát, jogát érvényesíteni, akkor ezt a parlamentnek, mint legfelsőbb döntéshozó testületnek kell megtennie.”

Az alkotmánybíróság indoklását követően a római katolikus egyházzal, a szülőkkel is egyeztet az RMDSZ, megvizsgálja, melyek lehetnek a következő lehetőségek. „Nem fogjuk hagyni a magyar közösség jogos követelését, nem fogjuk hagyni az iskolát!” – összegzett Kelemen Hunor.