Kelemen Hunor ismertette mindazokat a politikai döntéseket, amelyekről 2013-ban hoz döntést a román parlament.

„70 százalékos parlamenti többséggel nézünk szembe, amely döntést tud hozni nélkülünk minden kérdésben. Ebben az esztendőben Románia alkotmánymódosításra készül, át akarja alakítani a fejlesztési régiókat egy közigazgatási reform keretében és új választójogi törvényt fogad el, amely 2016-tól kezdődően lép életbe. És eközben nap, mint nap meg kell védenünk az eddig megszerzett jogainkat: közösségi szimbólumaink használatának jogát, az anyanyelv használatát és az oktatási rendszerben elért eredményeket. Mindezt olyan körülmények között, hogy a Szociál – Liberális Unió egy olyan parlamenti többséggel rendelkezik, amely a mi szavazataink nélkül is képes elfogadni bármilyen törvénytervezetet. Ennek ellenére nekünk törekednünk kell a párbeszédre annak érdekében, hogy a megszerzett jogaink ne csorbuljanak” – részletezte a szövetségi elnök. Hozzátette, a kormánykoalíció több mint 70 százalékos többsége véleménye szerint 140 százalékos felelősséggel jár.

A székely zászló kapcsán kialakult konfliktusról az RMDSZ elnöke kijelentette, ezt mesterségesen szították és tartják életben a mai napig is.

„A közösségi szimbólumok használata nem alkotmányellenes, nem sérti a többségi lakosok egyéni vagy közösségi érdekeit. Ilyen közösségi szimbólumokat szerte Európában láthatunk, amelyek nem tesznek mást, mint erősítik egy-egy helyi közösség identitását. A sokszínűség érték, amely gazdagítja a régiót, és végső soron az egész országot” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Hozzátette, reméli, hogy a jövő hétfőn sorra kerülő kétoldalú találkozón Martonyi János és Titus Corlatean külügyminiszterek pontot tesznek ennek az ügynek a végére, és a két ország közötti feszültség enyhül majd.

Ami a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyzetét illeti, Kelemen Hunor leszögezte: „azt pontosan látnunk kell, hogy végső soron ezeket a problémákat nekünk kell itthon megoldanunk, és ebben a pillanatban nehezen tudunk olyan román partnereket találni, akik kiállnak mellettünk, ám a párbeszéd lehetőségéről nem szabad lemondanunk”.

Kelemen Hunor kitért ugyanakkor a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezésére is, kihangsúlyozva, hogy az RMDSZ a 12-16 régiót tartja elfogadhatónak, hiszen a jelenleg létező nyolc fejlesztési régióról kiderült, hogy nem működnek, ez egy kudarctörténet.

Kelemen Hunor ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy Romániának a mostani régióátszervezéskor is figyelembe kell vennie az adott térség etnikai arányát, hiszen aláírt és ratifikált olyan szerződéseket, amelyek erre kötelezik. A Helyi Autonómiák Európai Chartájának 5-ik cikkelye például előírja, hogy a közigazgatási egységek határainak módosításakor az adott térségben élőket referendum révén meg kell kérdezni, a Kisebbségi Charta 16-ik cikkelye szerint pedig nem módosíthatják olyan módon a közigazgatási egységek határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok.

„Azáltal viszont, hogy a jelenleg is létező fejlesztési régiók közigazgatási hatáskört kapnak, nagy a veszélye annak, hogy a megyéktől vesznek el hatásköröket, amit aggasztónak tartunk, az etnikai arány megváltozása pedig elfogadhatatlan számunkra ” – összegezte Kelemen Hunor szövetségi elnök.