"Nyolc hét alatt nagyon sok helyen megfordultam: összesen 28 ezer km-t tettem meg. Jártam Aradtól Brassóig, Máramarostól Szebenig. Nincs olyan magyar vidék, ahová nem jutottam el. És mindenhol azt láttam, hogy az emberek aggódnak. Mindenhol azt kérdezték, mi lesz velünk 2012 után, ott leszünk-e a parlamentben, és azt az eszközt, amit az elmúlt 23 évben megerősítettünk, megtudjuk-e őrizni".

Az RMDSZ elnöke elmondta, a Szövetség tulajdonképpen egy eszköz, egy szerszám az erdélyi magyarok kezében, amelyet 23 éven keresztül jól használtunk. "Voltak eredményeink és néha hibáztunk is. Mert minden ember, aki dolgozik, követ el hibákat. Ezeket fel kell ismernünk, ki kell javítanunk, és meg kell hallgatnunk a kritikus hangokat is. De azokat az eredményeket, amelyeket elértünk, meg kell őriznünk. Hiszen haladtunk. A nehéz gazdasági körülmények ellenére minden évben megerősítettünk, megépítettünk valamit. A következő esztendőkben is ezt fogjuk tenni. Új céljaink vannak, új eredményeket szeretnénk elérni" - hangsúlyozta.

Csíkszenttamás számára 2003 után lehetővé vált, hogy közigazgatásilag ne Csíkkarcfalvához tartozzon, hanem önálló község legyen, erős közösségként kezdje élni az életét. "Én emlékszem azokra a vitákra, harcokra, amelyek nyomán sikerült meghozni a döntést, hogy Szenttamás külön község legyen. Mint ahogy külön község lett Madaras, Rákos, Csicsó, Madéfalva, Kozmás, vagy éppen Szentmárton. Ebben a mi kis medencénkben, a mi kis szülőföldünkön rengeteg községet tudtunk létrehozni a parlamenti képviseletnek köszönhetően. És azért, mert az itt élők ezt kérték, ezt igényelték. 2003-tól megvan ennek az eredménye minden egyes helyen a Csíki-medencében, de szerte Erdélyben is".

A szövetségi elnök beszámolt azokról a intézkedésekről is, amelyekre 2013-ban kerül sor: az alkotmánymódosítás, a fejlesztési régiók újraosztása, a közigazgatási átszervezés. "Ezeket a döntéseket meg fogja hozni Románia, velünk, vagy nélkülünk. És egyetlen olyan román párt sincs, amelyik a mi érdekeinket képviselné. Azok az elképzelések, amelyekről hallottak, olvastak, hogy Székelyföldet háromba-négybe osztanák, mind mind megvalósulhatnak. Ha nem vagyunk ott és nélkülünk hoznak meg döntéseket, mindazt, amit felépítettünk az elmúlt 23 évben, 23 hét alatt elveszíthetjük. Ezért aggódnak az erdélyi magyar emberek".

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor leszögezte: bátor, optimista, hitében erős ember, család, a jövőbe vetett hitében erős közösség biztos, hogy sikeres lesz.

"Ha 23 év után meg akarjuk őrizni az erős parlamenti képviseletet, a biztonságot, akkor december 9-én van erre lehetőségünk. December 9-e az a nap, amikor mi mindannyian döntünk. Arról, hogy ott akarunk-e lenni, ahol a döntéseket meghozzák, arról, hogy folytatjuk-e a szülőföldünkön elkezdett építkezést, vagy sem.

Van egy 1000 éves múltunk, van olyan történelmünk, amelyre minden magyar ember büszke. Ez egy nagyon erős alap. Ezen a szilárd alapon állva nekünk a jövő fele kell fordulnunk. Célokat kell megfogalmaznunk. A fiatalok, a gyerekek, a középkorúak, az idősek jövőjének építésén kell gondolkodnunk" - szögezte le.

A Szövetség elnöke úgy véli, a jövőépítés minden egyes székely emberen, minden egyes magyar emberen múlik. "Néhány napja jártam Szeben megyében, Küküllőalmáson, Somogyomban, ahol 110-120 magyar ember él, annyian tartanak fenn egy templomot és próbálnak a szülőföldjükön megkapaszkodni, jövőt teremteni. Mindannyiunkról dönteni fogunk. Magunkról is, akik tömbmagyarságban élünk, és róluk is, akik román többségben kell megmaradjanak. Egymásra vagyunk utalva, egymásért felelősek vagyunk, és ezt a felelősséget vállalnunk kell december 9-én" - szögezte le Kelemen Hunor.